Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
TÁPIÓSZECSŐ 157 TÁPIÓSZECSŐ Nagyközség. — Hozzátartozik: Szőlők, Jenny- és Magdolnatelep, Belső-, Hanna-, Klára, és Sarolta-major A Kartol nemzetség ősi birtoka. 1264-ben e nemzetség- sarja Kabas Tamás birtokában találjuk, aki a nemzetség másik két tagjának Uza fiai Ferencnek és Péternek itteni birtokait megszerezte. Tamás «két fia II. Tamás (1276—1295) szecsei előnévvel élt, tehát valószínűleg itt lakott. A XV. században Zechw, Zechew és Zechewd (Szecsőd) alakban említik az oklevelek. 1426—1456-ban a Perényi család birtoka, mely család előbb Lábatlant Gergelynek zálogosította el, majd 1471-ben a Báthoriaknak adta el 16.000 forintért. 1474-ben szintén a Báthori család birtoka. Országos vásárait 1427- ben említik. Egy 1472-ben kelt oklevél oppidumnak (városnak) mondja. 1695- ben másfél portával rótták meg. 1715-ben 53, 1720-ban 82 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben az öszeírásba. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás herceg Esterházy Pál Antal és Grassalkovich Antal birtoka. 1770-ben, az úrbéri szabályozás alkalmával,, csupán 37 24/32 úrbérietek volt e helységben. A róm. kath. templom még a XVII. századból maradt fönn, de 1741-ben herceg Esterházy Antal átalakította és megnagyobbíttatta. A plébánia már 1673-ban fönnállóit; anyakönyvei 1698-ban veszik kezdetüket. 1848- ig herceg Esterházy Pál volt a helység földesura. Jelenleg nagyobb birtokos a Hevesy-testvérek 3000 holdas uradalma. A világháborúban bevonult katonák száma: 450, hősi halottaké: 63, hadiözvegyeké: 11, hadiárváké: 13. A hősi halottaknak 1925-ben emlék állíttatott fel. A földreform folytán az igénylők 233 házhelyet és 231 k. hold földet kaptak. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság Tel.: 1. Vezetőjegyző: Franz Bezső főjegyző. Mokr’n 1885-ben született, középiskoláit Na gyikók indán és Zenián,, közigazgatási tanfolyamot Nagybísesikerekeii 1909-ben végzett. Működését Beodra községben, mint s, jegyző kezdte, majd Nagyszentm klóson 1917-iig segédjegyző, 1921 -ög Keglevbházán körjegyző volt, ahonnan — oláh megszálláskor — menekülnie kellett. Helyben 1922- ben választották meg vezető jegyzőnek, A község hazaifi as. társadalmi és kulturális életében tevékeny munkásságot fejt ki. A helyi Hitelszövetkezet uj jáalapítója és elnöke, a Testnevelési Bizottságnak elnöke, „Hangya" igazgatóság; tagja, stb. A háborúban 53 hónapig — az élelmezési csapatoknál — orosz, olasz, szerb és oláh harctereken küzdött, 1918-ban, mint tart, élelmezési tiszt (fhdgy) szerelt le. Kitüntetése: Sign. Laud., Kor. arany érd. kér. és háborús emlék érem. Adóügyi jegyző: kismagyari Kem- pelen Bezső. Bpesten 1888-ban született, középiskoláit Aradon végezte, hol érettségit 1907-ben tett, majd 1908-ban az Arad—Csanádi Egyesült Vasutak szolgálatába lépett. Vasúti tiszt- képző tanfolyamot Bpesten, 1913-ban végÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 3108 lélek, színmagyar. R. katb. 3291, ref.: 93, ágii. ev.: 9, unit.: 2, g. kath.: 1, izr.: 12. Házak száma: 600. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3900 lélek és 712 ház van. Területe: 6668 kli., melyből községé: 162 kli. Szántó: 3810 kh., rét: 524, legelő: 676, erdő: 1031, szőlő: 368, kert: 6, nádas: 29, terméket- ken: 224 kh. Erdőbirtok: 1031 kh. Hevessy Testvérek tulajdona, ebből cca. 10Ö kh. tölgy 40—80 éves, akác 80, 1—30 évesig, a többi vegyes: akác, nyár, tölgy különböző kori. Talajviszonyok: kétharmadrészben homok, egyharmadrészben agyag. Termények: gabona és gyümölcs- félék. Vas. áll.: helyben. Kocsit rendelni a községi vendéglőtől lehet. Szállás: községi vendéglőben. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Főszb., Járásb., Tkv., Adóh.: Nagy- káta. Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamara, Keresk. Kamara, Iparfii., OTI: Bpest. Pü. bizt., Pü. szak., Vál. kér.: Gyömrő.
