Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye rövid története

XIV bizottmány, a nagylelkű főhercegnádor, egyszersmint a megye főispán­jának iniciatívájára itt szervezik meg azt az intézményt, mely a világ­talanok számára volt nyújtandó nyugodalmas otthont. Ugyancsak Földváry alispán itt viszi dűlőre az első pesti állandó magyar szinház ügyét; itt indul meg az első takarékpénztár, a mai nagyhírű Első Pesti Hazai Takarékpénztár, megalapításának eszméje is itt válik testté. A hitelszövetkezet, a Duna-hajózás, az országos rendszeres munkálatok (operata regnicolana) átvizsgálásának, a magyar gazdaságtörténetben minimum név alatt ismert indítványnak, a Pesten országosan felállí­tandó műegyetemi intézetnek, a fizetetlen kamatok kamatainak, majd az úgynevezett indítványok indítványának, amivel lehetetlenné lett a meglepetésszerűen tárgyalásba dobott, nem egészen hazafias szellemű indítványok kérdése és bizonyos tekintetekben a vasút kérdésének ez a szülőfészke. És Kossuth Lajos korszakos fellépésének védelmet ez a vármegye nyújtott a hatalmát féltő bécsi felsőséggel szemben. Mindezeknek a nagyszerű mozgalmaknak csaknem érthető folyo­mánya volt az, hogy a nemzet, szembehelyezkedvén uralkodójának és magyargyűlölő tanácsosainak alkotmányellenes intencióival, újra ki­botsa azt a zászlót, melyet a Gondviselés egyszer a „nagyságos fejede­lem“ kezébe adott, amelyet akkor a Sors abból oly szerencsétlenül kiütött. Az új küzdelmek előszelének tekinthetjük, hogy az 1847-iki követ­választáskor a választó nemesség a maga képviseletével a kiváló Szent- királyi Móric mellett a kormány kemény ellenfelét, az akkor még inkább csak agilitásaiból és a bécsi szamárság folytán rabságbajutásából köz­ismert Kossuth Lajost bízta meg. Ez már akkor azt jelentette, hogy az ország legelső, legnagyobb vármegyéje nem konzervatív, hogy — amint ma mondanák — nem Bécs felé orientálódik. Pedig Bécs felől idesaigott a magyarok iránti kegy sugára, midőn István főherceg-nádort e vármegye főispáni székébe az akkor még egé­szen fiatal Ferenc József főherceg vezette he, akit a nemzet mint trón­örökösét tekintett, kinek magyar formaruhában és magyar nyelven mondott kegyes beszéde sok reménység lángját gyujtá fel a honfi­keblekben. Ez azonban mind csak reménység volt a jövőre, a valóság ott mozdult meg a diétán, amikor Kossuth az ország követeléseit kezdte feszegetni, aminek végül a következménye az első magyar felelős kor­mány lön és az a törvénykönyv, mely a mai Magyarország alkotmányá­nak újra letett és beépített sarokköveit foglalja magában. így köszöntött a vármegyére a magyar szabadság — és nem lehe­tett másként: kellett, hogy jöjjön a fegyver! A vármegye^ a rendes katonaszolgáltatáson fölül még háromszáz lovasból és hatszáz gyalogos­ból álló honvédcsapatot toborzott és hétszázhetvennégv lovasból és har- mincezernégyszázkilencvenhét gyalogosból álló nemzetőrséget állított ki, mely utóbbiak több ízben vettek részt a honvédség segítésében. A vármegye, nemkülönben lakói anyagilag is segítették a szabadság ügyét. Persze Bellona nem kerülte el a megye területét. 1848-ban alig volt itt hadszíntér, de 1849 januárjától gyakran dördültek itt fegyverek. Elég az isaszegi és váci csatákról emlékeznünk, — Buda ostromát sem feledvén, — hogy átpillantsuk a hadieseményeket itt a^ megyében. A, szabadságküzdelmek, tragikus végkifejlése számos pestmegyei férfiúra hozta az akkori hazafisorsot. Vértanúink sorában sokan van­nak, kiket Pestmegye, mint örökre feledhetetlen fiait gyászolja. Az osz­trák uralom alatt eltöröltetett az ősi vármegye, a csaknem évezredes közigazgatási hatalmas egységet egy tollvonással eltörölte, —- mondván, hogy a győző jogán?! Jogtalan volt az ellenség harca és győzelme sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom