Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
148 TÁPIÓBICSKE—TÁPIÓGYÖRGYE Fűszer- és vegyeskereskedők: Bíró Mihály, Grösinger Mór, özv. Herr Mártonná, Horn Adolf, Hangya Fogy. Szöv.,Palásti István, Rein I. Mihály, Schwarcz Samu, özv. Schwartz Ignácné. Gabona- és terménykereskedők: Schwarcz Samui. Gabona és terménylkere »kedéssel foglalkozik, valamint 16 kh. szőlőjén gazdálkodik. Régi fűszer és vegyes kereskedését 1928-ban fiának adta át, aki azt teljes szakértelemmel vezeti és fejleszti. Fia: Emil, mint hdj. őrm. román fronton harcolt, Kitüntetése: Károly cs. kér. Bein I. Mihály. Hentesek és mészárosok: Hajdú Gergely, Kollár János, Schwartz Kálmánná, Scherk László. Kádárok és kerékgyártók: Bárdy István, Bárdy Lajos. Kefekötő: Bohrai Ferenc. Kocsmárosok: Horgos Lajos. Az 50 éve fennálló kocsmáit 1926-ban vette át és azt önállóan vezeti. A mészáros és hentes szakmát tanulta Bpesten, A háborúban szerb, orosz, román, olasz fronton 46 hónapig harcolt, mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: kis ez., háromszor bronz v. é,, seb. ér., 6 éves szóig, ér., Károly cs. kei*. Brezenszky Károly, Berta József, Juhász József, özv. Taskó Józsefné, Solti József, Tóth Gábor. Kovácsok: Bárdy Ferenc, Izsó László, Kiss Sándor, Kovács Mihály, Koszka Ferenc, Szabó Gáspár, Vígh Ferenc, Vörös István. Kőműves: Fehér Vidra József. Lakatos: Csuli János. Malomtulajdonos: id. Báthori Vencel. Pék: Hochreiter Ágoston. Iparát Korponán tanulta és m int segéd Besztercebányán és Bpesten dolgozott. 1925 óta helyben önálló pékmester, A háborúban a 7. huszár e. kötelékében orosz, román fronton harcolt, kétszer sebesült. Kitüntetése: kisez., bronz v. é,, Károly cs. kér., seb. ér., szóig, iker., Károly cs, kér. Temetkezési vállalkozók: Cut Imre, Hojer Lajos. Tüzelőanyagkereskedők: Grösinger Mór, Hangya Szöv., Rein I. Mihály, Schwartz Samu. A^askereskedők: Hangya Szöv., Rein I. Mihály, Schwartz Samu. Vitézek: v. Bátory Vencel malom- tulajd., v. Farkas Ferenc főjegyző, v. Hojos Illés kisbirtokos. TÁPIÓGYÖRGYE Nagyközség. Nagyközség. — Hozzátartozik: Békkás, Pokoltanya, Menyhért tanya, Döghát, Rókalyuk, Bárómegyer, Szőröspuszta, Szőlők, Ujmajor, Kis- és Nagypaskom, Kis- és Nagytelek, Sziget, Hantos, Kismegyer és Urbárium. A XVI. század elején Dubraviczky János, László, Márk és Mihály birtokában volt, de csak hűtlensége következtében János király 1528-ban a helységet Werbőczy Istvánnak adományozta. A község 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott; ekkor 44 házzal van fölvéve a budai líva fejadólajstromában. 1690-ben az elhagyott helyeik között írták össze, azzal a megjegyzéssel, hogy a jászberényiek birtoka. 1698-ban Huszár József és Bencsik József volt a helység földesura. 1717-ben az idekapcsolt Füzes-Me- yyer pusztával együtt, Huszár István és Bencsik Mihály bírta. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Huszár József Prónay Gábor és Bencsik József voltak a helység földesurai. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, 55 egész úrbértelket írtak össze e helységben, mely akkor Prónay Gáborne és Bencsik Mihály birtoka volt. A róm. kalh. plébániát 1780-ban alapították. A templom 1860—61-ben épült. 1848 előtt Prónay Albert, Prónay Gábor és Bencsik István voltak a helység földesurai. Az 1873. évi kolerajárvány jtt is sok láldozatot követelt. A község, melynek lakossága jómódú, a Tápió- patak mindkét oldalán, a rákos-ujszászi vasútvonal mellett fekszik. Érdekes
