Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
SZENTMÁRTONKÁTA 143 Keglevich Miklósra szállott és az ő birtokában találjuk 1675-ben is. 1715-ben 78, 1720-ban pedig- 107 magyar háztartást vettek föl e helységben az összeírásba. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Prónay Gábor, Battha István, Fegyverneky Pál, Némedy István, idősb Némedy István, ifj. Dinnyés János és Dinnyés Mihály voltak a helység birtokosai. A róm. kath. plébánia 1710-ben már fennállott, anyakönyvei 1722-ben kezdődnek. A róm. kath. templom 1790-ben, a református 1823-ban épült. 1848 előtt báró Prónay Albert, gróf Keglevich Gábor és Battha Sámuel voltak a helység földesurai. A tagosítás meg 1847-ben történt meg. 1857-ben a község felerésze leégett. Jelenleg nagyobb birtokosok: felsőeőri Nagy Gyuláné sz. Fáy Póza, Katona Gyula és Polgár testvérek. A háborúba bevonult katonák száma: 497, a hősi halottaké 82, hadiözvegyeké 32, hadiárváké 55. A forradalom alkalmával Hajnal András földmívest véletlenül agyonlőtték. A földreform folytán az igénylők 259 kát. hold földet kaptak, melyben 154 drb. 200 öles házhely is bent foglaltatik. A községben minden év augusztus havának utolsó vasárnapján országos vásárt tartanak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920 népszámlálás szerint: 3760 lélek. Színmagyar. R. kath.: 1763, ref.: 1910, ágii. ev.: 41, izr.: 33, egyéb: 13. Házak száma: 872. Az 1930. népsz. szerint a községben 3970 lélek van. Területe: 9071 kh., melyből a községé: 201 kh. Szántó: 6002 kh., rét: 626, legelő: 1024, erdő: 100, szőlő: 926, kert: 25, nádas: 8, egyéb: 360 kh. Erdőbirtok: Polgár Béla és Gyula 40 kh., Barcza Lajos-féle bérlet: 80 kh., tölgy* és akác (a fák kora 20—25 év). Talajviszonyok: fekete agyagos, nagyobb részben homokos. Termények: búza: átlagtermés 8 q, rozs: 7 q, zab: 6 q, árpa: 7 q. Vas. áll.: helyben (2.5 km.). Kocsit az állomáshoz az elöljáróságtól lehet rendelni. Posta, Táv., Tel.: helyben. Főszb., Járásb., Adóh., Tkv., Pü. szak., Pü. bizt., Cső.: Nagykcita, Törvsz., Pü. ig., OTL, Mezőg. kamr., Iparfü., Keresk. kamr.: Bpest. A7ál. kér.: Gyömrö. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság Tel.: 3. Vezető jegyző: Mlinkó Antal főjegyző. Besenyőteleken született 1882-ben. Közép iskoláit Egerben és Jászberényben, a közig, tanfolyamat Debreceniben végez-e. Tamamérán, Besenyőtelken, Tamaszentmiktóson, Pándon volt isegéd jegyző, majd Szent- mántonkátán aü. jegyző, később főjegyző lett. Levente Egy., Polgári Lövészegylet elnöke, Polgár Olvasókör dísztagja, Mozgósításkor bevonult a 62. gyalogezredhez orosz fronton harcolt mint t. hadnagy, 1914 aug. 29-én ibaslövéssel orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Közs. bíró: Nagy Mihály. Törv. bíró: Balázs József. Pénztáros: Zombori Lajos. írnok-végrehajtó: Pártos Aladár. írnok: Ács Géza. M. kir. posta Postamester: Jászay Mária. EGYHÁZAK, ISKOLÁK. R. kath. egyházközség. Plébános: Kardoss Ágoston. Ref. egyházközség. Lelkész: Bődy Lajos. R. kath. elemi iskola. Kántortanító: Pornói Benő. V árú jf al/un született 1866-ban. A tanítóképzőt Léván végezte 1907-ben. 1907—1911-ig Nagyikátán tanított, 1911 óta kántor-tanító helyben. Népm. biz. gondnoka, egyháztanács jegyzője. Mozgósításkor bevonult, szerb, orosz és olasz frontokon harcolt, összeomláskor francia fogságba esett, ahonnan 1920- ban tért haza. Tanító: Merker Pál. Ref. elemi iskola. Ig.-kántortanító: Kupay Dénes. Runyán (Gömör m.) született 1886-ban. Tanítóképzőt Sárospatakon végezte 1905-ben, 1905—1922-ig Diósgyőrben volt kántortanító. 1922 óta helyben ref. ig, kántortanító, A Diósgyőri Polgári Dalkör dísztagja, Ref. Zeneközlöny munkatársa, presb'terium jegyzője, ref. Ifjúsági és Leányegylet karnagya, Hangya szöv. fel ügy. bizottságának tagja, A Polgári Dalkör volt karnagya, a Falu- szövetség helybeli fiókjának egyik főszervezője.
