Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
140 PÁND—SZENTLŐRINCKÁTA teljesített szolgálatot 1923-ig, 'honnan mint tiszthelyettes jött el 'végkielégítéssel. Kitűnt.: nagy és kis ez., bronz v_ é., Károly cs. kér., 1912—13. évi szóig, ér., német koronás ér. Montágh Manó 400, Hervay Istvánná 300, Gál József gy. 30, ifjú Béres János 25, idős Béres János 25, Karsai János alsó 25, Karsai László 25, Bárány Pál h. 20, Bede László 20, Gáispár József 20, Vincze István 20, Mészáros Sándor 20 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Vogel Dezső. Szakmáját édeisiatyljánál tanulta. Tíz év óta mnt önálló íűszer- és vegyeskereskedő működik helyben, A háborúban 1915-től orosz harctéren harcolt. Bagó Gyula, Hangya, özv. Vogel Mártonná. Hentesek és mészárosok: Szarvas Sándor. Iparát Monoron tanulta, mint segéd Budapesten dolgozott. 1930 óta helyben mint önálló hentes- és mészárosmester működik. A háborúban bátyja, Elek, vett részt, Vogel Antal. Iparát helyben tanulta, segédi éveit is helyben töltötte. Mint önálló hentes- és mészárosmester 1919 óta. mint kocsmáros 1925 óta működik helyben. A háborúban 1915-től olasz fronton harcolt. Mohácsi László. Italmérők, kocsmárosok, vendéglősök: ifj. Béres János, Hangya, Községi kocsma, Vogel Antal. Kovácsok: Badár István. Iparát helyben tanulta. Mint 'segéd az ország különböző részein dolgozott. 1918 óta m int önálló kovácsmester helyben működik. A nyári időszakban mnt cséplőgéptulajdonos, bércsépléssel is foglalkozik, A háborúban 1914-től orosz fronton harcolt. Bárány Sándor. Iparát Alberti-Irsán tanulta, mint segéd az ország különböző részein dolgozott, 1893 óta helyben mint önálló kovácsmester működik. A közs. iképv. test. viril s tagja. A háborúban 1915-től katonai, szolgálatot teljesített. Fia, János, szintén résztvett a háborúban, olasz fronton harcolt, majd fogságba esett, honnan 13 hónap után tért haza. Malomtulajdonos: id. Baranyi István. 1868-ban Tápióbicskén született. Helyben 30 év óta mint malomfulajdonos működük. A malmot jelenleg fia. István, vezeti. Temetkezési vállalkozók: özv. Badár Sámuelné, Seregélyest Lajos. Vitéz: v. Sajtos Mihály földmíves. SZENTLŐRINCKÁTA Nagyközség-. — Hozzátartozik: Boy már- és Fogler-tanya. A község a Zagyva partján, részben homokos, sík területen fekszik. A Ráta-nemzetség ősi birtoka. 1473-ban a Rókái-, a Galsai- és a Rátai-csalk- doké. 1675-ben Szent-Lőrinckáta, Tamás-Káta és Boldog-Káta még egy helység volt. 1695-ben Szentlőrinckáta még nem fordult elő a lakott helységek között. Ujratelepülése 1695—1H5 között történt. 1703-ban Sőtér Ferenc, Pest vármegye híres alispánjának’birtoka. 1715-ben 22. 1720-ban 43 magyar háztartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Péterffy János, Laczkovics Imre, Laczkovics Ferenc örökösei, Tarkó János, Glosz Mátyás, Bajáky József örökösei és Sőtér Imre voltak a helység földesurai. A róm. kath. templom 1727-ben épült. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 5216/32 úrbértelket írtak össze e helységben. Akkor Péterffy János, Laczkovics Imre, Beniczky Teréz és a Sőtér kisasszonyok voltak a földesurai. A báró Péterffy-család kihaltával itteni birtokai a báró Bedekovich-essAkdra szállottak. 1848 előtt is a Sőtér-, a Laczkovics- és a báró Bedekovioh-csalá- doknak volt itt földesúri joguk; később a Sőtér-család révén a Ziska-, Szlávy- és a AVí/.y-családok, továbbá Szentkirályi Mór, Pest vármegye alispánja voltak itt birtokosok. Itt született Laczkovics János, akit a Martinovics-féle összeesküvés részeseként 1794 május 1-én kivégeztek. Az egykori Bedekovich- féle birtokot, a hozzátartozó kastéllyal együtt, a helybeli lakosság vette meg, a földeket szétosztották maguk között, a kastélyt pedig, amelyre nem volt szükségük. 1871-ben lebontották. Jelenleg nagyobb birtokosok: özv. Bognár Miksáné és Fogler Károly. Hősi halottak száma: 48, hadiözvegyeké: 14, hadiárváké: 34. A hősi halottaknak emlékkertet állítottak emlékfákkal.