Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

140 PÁND—SZENTLŐRINCKÁTA teljesített szolgálatot 1923-ig, 'honnan mint tiszthelyettes jött el 'végkielégítéssel. Kitűnt.: nagy és kis ez., bronz v_ é., Károly cs. kér., 1912—13. évi szóig, ér., német koronás ér. Montágh Manó 400, Hervay Ist­vánná 300, Gál József gy. 30, ifjú Béres János 25, idős Béres Já­nos 25, Karsai János alsó 25, Karsai László 25, Bárány Pál h. 20, Bede László 20, Gáispár Jó­zsef 20, Vincze István 20, Mészá­ros Sándor 20 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Vogel Dezső. Szakmáját édeisiatyljánál tanulta. Tíz év óta mnt önálló íűszer- és vegyeskereskedő működik helyben, A háborúban 1915-től orosz harctéren harcolt. Bagó Gyula, Hangya, özv. Vogel Mártonná. Hentesek és mészárosok: Szarvas Sándor. Iparát Monoron tanulta, mint segéd Bu­dapesten dolgozott. 1930 óta helyben mint önálló hentes- és mészárosmester működik. A háborúban bátyja, Elek, vett részt, Vogel Antal. Iparát helyben tanulta, segédi éveit is helyben töltötte. Mint önálló hentes- és mé­szárosmester 1919 óta. mint kocsmáros 1925 óta működik helyben. A háborúban 1915-től olasz fronton harcolt. Mohácsi László. Italmérők, kocsmárosok, vendéglő­sök: ifj. Béres János, Hangya, Községi kocsma, Vogel Antal. Kovácsok: Badár István. Iparát helyben tanulta. Mint 'segéd az or­szág különböző részein dolgozott. 1918 óta m int önálló kovácsmester helyben működik. A nyári időszakban mnt cséplőgéptulajdo­nos, bércsépléssel is foglalkozik, A háború­ban 1914-től orosz fronton harcolt. Bárány Sándor. Iparát Alberti-Irsán tanulta, mint segéd az ország különböző részein dolgozott, 1893 óta helyben mint önálló kovácsmester mű­ködik. A közs. iképv. test. viril s tagja. A háborúban 1915-től katonai, szolgálatot tel­jesített. Fia, János, szintén résztvett a há­borúban, olasz fronton harcolt, majd fog­ságba esett, honnan 13 hónap után tért haza. Malomtulajdonos: id. Baranyi Ist­ván. 1868-ban Tápióbicskén született. Helyben 30 év óta mint malomfulajdonos működük. A malmot jelenleg fia. István, vezeti. Temetkezési vállalkozók: özv. Ba­dár Sámuelné, Seregélyest Lajos. Vitéz: v. Sajtos Mihály földmíves. SZENTLŐRINCKÁTA Nagyközség-. — Hozzátartozik: Boy már- és Fogler-tanya. A község a Zagyva partján, részben homokos, sík területen fekszik. A Ráta-nemzetség ősi birtoka. 1473-ban a Rókái-, a Galsai- és a Rátai-csalk- doké. 1675-ben Szent-Lőrinckáta, Tamás-Káta és Boldog-Káta még egy hely­ség volt. 1695-ben Szentlőrinckáta még nem fordult elő a lakott helységek között. Ujratelepülése 1695—1H5 között történt. 1703-ban Sőtér Ferenc, Pest vármegye híres alispánjának’birtoka. 1715-ben 22. 1720-ban 43 magyar ház­tartást írtak össze e helységben. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Péterffy János, Laczkovics Imre, Laczkovics Ferenc örökösei, Tarkó János, Glosz Mátyás, Bajáky József örökösei és Sőtér Imre voltak a helység földesurai. A róm. kath. templom 1727-ben épült. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 5216/32 úrbértelket írtak össze e helységben. Akkor Péterffy János, Laczkovics Imre, Beniczky Teréz és a Sőtér kisasszonyok voltak a földesurai. A báró Péterffy-család kihaltával itteni birtokai a báró Bedekovich-essAkdra szállottak. 1848 előtt is a Sőtér-, a Laczkovics- és a báró Bedekovioh-csalá- doknak volt itt földesúri joguk; később a Sőtér-család révén a Ziska-, Szlávy- és a AVí/.y-családok, továbbá Szentkirályi Mór, Pest vármegye alispánja vol­tak itt birtokosok. Itt született Laczkovics János, akit a Martinovics-féle összeesküvés részeseként 1794 május 1-én kivégeztek. Az egykori Bedekovich- féle birtokot, a hozzátartozó kastéllyal együtt, a helybeli lakosság vette meg, a földeket szétosztották maguk között, a kastélyt pedig, amelyre nem volt szükségük. 1871-ben lebontották. Jelenleg nagyobb birtokosok: özv. Bognár Miksáné és Fogler Károly. Hősi halottak száma: 48, hadiözvegyeké: 14, hadiárváké: 34. A hősi ha­lottaknak emlékkertet állítottak emlékfákkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom