Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
NAGYKÁTA—PÁND 137 Fábián Pál, Kostler Jenő, Mikula János, Rosenblüth Dezső, Vízi Károly. Sörraktár: clr. Harstein Már. Szabók, a) férfiszabók: Kozma János. Iparát Budapesten tanulta. M nt segéd Budapesten és Berlinben négy évig dolgozott, 1911-ben lett önálló. Ipartestület alcímüké, Orsz, Kézműves Testület. TESz, Iparos Önképzö Egy, választmányi tagja. Mozgósításkor bevonult a 13. huszárezredhez, román és olasz frontokon harcolt. Kitüntetése: bronz v. é. és Károly es. kér. Szabó Sándor. Jászberényben 19107-ben született, szabó- ipart helyben tanult. Mint segéd helyben és a nagyobb városokban öt évig dolgozott, 1929-töl önálló szabómester. Ipartestület és Ifjúsági Önképző Egylet tagja. A háborúban atyja 'vett részt. Juhász János, Kozma János, Lengyel János, Palotai Ernő, Pataky Pál, Rutkovszki Rudolf. b) Női szabók: Csák Imre. Szakmáját Budapesten tanulta, 1910-ben szabadult fel. Öt évig édesanyja jászberényi üzletét vezette. 1924 óta önálló. Háborúban 36 hónapon át 'dalmát, orosz és olasz frontokon harcolt. Bronz v, é. és Károly cs, kér. tulajdonosa, Rutkovszki Rudolf né, Samu Mihály. Szíjgyártók és nyergesek: Bertalan József, Tokár József. Szikvízgyárak: Abulesz Lajos. Gyomron 1900-ban született. Iskoláinak elvégzése után a postánál teljesített szolgálatot Budapesten mint altiszt. Tizenegy évi szolgálat után végkielégítést nyert és megalapította jelenlegi szikvízgyárát. Az Ipar- testület és a Szilkvízgyárosok Orsz. Szövetségének tagja. Háború alól hivatalból felmentve. Fejős András, Luzsányi Károlyné. Szobafestők és mázolok: Biel Jenő, Kádas Károly. Temetkezési vállalkozók: özv. Rigó Mihályné szül. Horváth Ilona. Néhai férje 1893-ban alapította temetkezési vállaltát. Ipar testületnek több éven át volt elnöke, 1928-ban hunyt el. Az asztalosüzemet és a temetkezési vállalatot Mihály f ta vezeti, aki szakmáját Budapesten tanulta és 1929-ben a szegedi faipari szakiskolán tett mestervizsgát A Nemzeti Hadseregben teljesített szolgálatot. Emel József, Gulyás Mihály. Tüzelőanyagkereskedők: Czakó Pál, Dudás Károly, Faragó Gyula, Spitzer Aladár, Schwartz és Tsa, Várhelyi és Simon, Vécsei György. Ügynök: özv. Unghváry Albertné. Üveges: Hajdú Kálmán. Yaskereskeclők: Erdős Károly, Sin- . ger Károly, Spitzer Testvérek. ATllanytelep: Bundy János. Villanyszerelő: Dudás István. Vitézek: v. Szöllőssy Pál asztalos, v. Kis Gyula gazcl. felügy. v. Gyáré Dániel kocsmáros, v. dr. Her- czeg Tibor orvos, v. Selyem József mészáros, v. Molnár László közs. rendőr. PÁND Nagy község’. — Hozzátartozik: Hársas- és S zopókás-puszta. Régi hagyomány szerint Pánd cseh-huszita gyarmat volt Pent, vagy Pend elnevezéssel, amit a magyar nyelvérzék változtatott Pándra. Valószínű ezzel a hagyománnyal áll összefüggésben a falu egy részének „Csehtemető“ elnevezése. 1459-ben a Haraszti, Szilassy, Békés stb. családok birtoka. 1467—69. ben az Elvedi (Ölyvedi) családnak volt itt földesúri .ioga. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között találjuk. Ekkor két adóköteles házat írtak össze e helységben. 1645-ben a reformátusoknak itt anyaegyházuk volt. A török hódoltság végeidé elpusztult: 1690-ben elpusztult helyként írták össze a Eá.y-család birtokaként. Az 1695. évi összeíráskor ismét lakott hely. Ekkor egynegyed portával rótták meg. 1715-ben 26, 1720-ban 20 adóköteles háztartást írtak össze e helységben. Lakosai az összeírás szerint mind magyarok voltak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Györky István. Szilassy Pál, Szilassy Ádám, végül Szilassy László, Sándor János testvérek voltak itt birtokosok. 1770-ben Epri Zsuzsánna, Szilassy János. László, Sándor, György és Gyürky Pál voltak birtokosai 322V2 úrbérietekkel. A református templom 1779—1781. között épült. Az egyház birtokában van egy úrvacsora-kehely aranyból, melyet Nyirő András és neje
