Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)

Nagykátai járás

NAGYKÁTA EGYESÜLETEK, Önkéntes Tűzoltó Testület. Elnök: dr. Havas Kálmán. Levente Egyesület. Elnök: dr. Sep- sey Mihály. Urikaszinó. Elnök: dr. Havas Kál­mán. Polgári Kaszinó. Elnök: dr. Tarr Gyula. Polgári Kör. Elnök: Baksay Béla. Nagykátai Ipartestület. Az Ipartestület 1872-ig céhrendszer alap­ján működött s a „Nagykátai Vegyes Céh“- et alkotta. Ez időből van az Ipartestület, tulajdonában „a mesterek céhládája“ a 'ben­ne levő „céh oStor“-ral és céh alapító le­vélek 1872—-1888-ig vegyes ipartársulat né­ven működött. 1889, január 1-én Desseőffy Emil, akkori főszolgabíró elnöklete alatt ipartestületié alakult át és első elnökének Laukó János női szabót választották meg. Iparhatóág , biztossá a íőszolgabíró Chikán Pál akkori adóügyi jegyzőt nevezte ki. Az Ipartestület 1893-ig haj léik nélkül, az elnök lakásán tartotta üléseit, 1893, márc. 1-én tartott közgyűlés az első házát vette 700 fr-ér, mely idővel szöknék bizonyult s a szomszédos ház megvételével 1900-ban bőví­tették ki. A jelenlegi épület é nagyterem 1914-ben 10.000 K költséggel épült. Meg­alakulásától a kebelében „Temetkezési se­gély egyesület" is működik, melynek külön pénzkezelés mellett tisztikara az ipartestü­letével mindig azonos. Jelenlegi elnöke: vitéz Szőllőssy Pál, jegyzője: Blicha János. Gazdakör. Elnök: Fodor Ágoston. Függetlenségi Olvasókör. Elnök: Bozsik László. Katii. Kör. Elnök: Simon Sándor. Kosutli Kör. Elnök: Czakó András. Rákóczi Kör. Elnök: Vargha Ist­ván. PÉNZINTÉZETEK SZÖVETKEZETEK, IPARVÁLLALATOK. Nagykáta és Vidéke Takarékpénz­tár. Ügyv. ig.: Spitzer Aladár. Aszódi Takarékpénztár nagykátai fiókja. Ügyv. ig.: Fischer József. Hitelszövetkezet. Ügyv. ig.: Gem- perle Károly. Kereskedelmi és pénzügyi iroda. Alapította: néhai UngJiváry Al­bert ny. aü. jegyző. Gyulán született, kereslkedelnai érettségit tett. 3 évig jegyzőgyakornok, 22 évig adó­ügyi jegyző volt helybein. Nyugdíjba vo­nulása után kereskedelmi és pénzügyi iro­dát nyitott, 11 hold szőlőbiirtokán gazdál­kodással is foglalkozott, A helybeli polgári iskola létesítésében tevékeny résztvett a vásártéri é9 erekközi elemi iskola létesítése az ő nevéhez fűződik. 1926-ban balt meg. Mánia leánya helyben tanítónő, Albert fia joghallgató, aki az irodát vezeti. Hangya Szövetkezet. Ügyv. ig.: Klits József. Gőztégla-, cserép- és agyaggyár. Tulajd. Civin Henrik. Üzemvezető: Martinák József. Géplakatos szakmát ta nult , 1907-ben Itetb gépész, vizsgát és másodgépész lett az Új­laki téglagyárban. Háború után ismét az újlaki gyárba került mint osztály vezető, később Békásmegyeren főgépész, majd Pé­csett 4 és fél évig gyárvezető, 1926-ban ke­rült Nagykátára mint üzemvezető. Háború­ban mozgósítástól kezdve vett részt, orosz fronton harcolt, megsebesült, 50 százalékos rokkant lett. 1921-ben szerelt le minit sza­kaszvezető, Kitüntetései: kis ez., v. é, és Károly es, iker. BETÜSOROS CÍMTÁR Asztalosok: Bukovits István. Négy középiskolát végzett. Iparát Buda­pesten tanulta. Mint segéd 4 és fél év g dolgozott 1923-ban lett önálló. Ipartestület, Lövész Egyesület tagja. Édesapja Bukovits József végigküz d ötté a háborút. Kocsi Sándor. Iparát Bpesten tanulta, mint segéd több nagyobb városban dolgozott. 1921 óta önál­ló. Jpartestület tanoncvizsgáztató bizottsá­gának tagja. Háborúban 1914-től vett részt. Orosz, román frontokon harcolt 1917-ben román fogságba esett. Károly cs kér. tu­lajdonosa. Márton Pál. Iparát Budapesten tanulta, mint seged u. ott dolgozott, Í921 óta helyben önálló. Há­borúiban mozgósítástól kezdve vett részt, szerb, orosz frontokon harcolt, 1915-ben orosz fogságba esett, ahonnan 1919-ben tért vissza, Schmitel Ferenc. Iparát Budapesten tanulta, segédéveit kü­lönböző helyéken töltötte. 1922 óta helyben önálló. Háborúban 1915-től vett részt, orosz, román és olasz frontokon harcolt. Kitünte­tései: bronz v, é,, Károly cs. kér. Sándor fivére szintén résztvett a 'háborúban. 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom