Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Nagykátai járás
124 FARMOS—KÓKA Dohánytőzsdék: Deutsch Sándor, Hangya Szöv., vitéz Sipos Mihály. Földbirtokosok: dr. Györgyey Adolf, Lebey-puszta: 1063 kli. Intéző: Ser ess János. Friedmann testvérek 431, báró Kaas Andor és Ede 212, dr. Matolcsy Miklós, 219, Premontrei Rend, 'Nyárvesztő tanya, 258, báró Prónay Dezső 849, Selecta rt. 343, Csülik Pál 38, Vicián Gizella 76, Sebestyén János 42, Sebestyén Péter 46, Angyal József 33, Kövér László 37, Kövér Sándor 32, Kövér János 20. Szőlőbirtokosok: Kövér Béla 37, dr. Weisz István 22. Géplakatos: Lavifcska Sándor. 1889-ben Albert -Irsán született. Képzettsége: technológiai, gépészeti és járművezetői szaktanfolyam. Előbb ács- és kőművesipart tanult s felszabadulása után lett géplakatos. Mint segéd Aradon és Budapesten dolgozott. 1922-ben saját erejéből gőzcséplőgarnltúrát vett s azóta béresé pl éssel tfoglalkoz k. Szerb, orosz és olasz fronton végig küzd ötté a háborút és mint huszár őrvezető szerelt le. Öccse, vitéz Sipos Lajos, sebesülése következtében m Indkét szemére megvakult. Hentesek és mészárosok: Hevesy Antal. 1896-ban Berzencén született. Iparát Nagykanizsán tanulta. M'nt segéd Veszprém, Székesfehérvár és Budapesten dolgozott. 1922 óta helyben önálló. Háborúban orosz és román fronton harcolt. 50 százalékos rokkant lett. Kis ez. és bronz v. é.. Károly cs. kér. tulajdonosa. Fivére, Sándor, hősi halált halt. Édesatyia a háború alatt a csepeli lőszergyárban dolgozott és az ott szerzett betegségében halt meg. Németh István. 1893-ban Farmoson született. Iparát Nagy- ikátán tanulta, ahol mint segéd is dolgozott. 1918-ban helyben önállósította magát. Ipartest, tag. A háború alatt Szolnokon teljesített szolgálatot, hol baleset következtében 50 százalékos rokkan lett. Négy testvére vett részt a világháborúban. Kádár: Józsa Balázs. 1890-ben Táp;cgyörgyén született, ahol iparát iis tanulta, 1925 óta helyben önálló. Háborúban orosz fronton teljesített 18 hónapig frontszolgálatot, fogságba esett, ahonnan 1918- ban jött haza. Kocsmárosok: Bugyi János, Deutsch Sándor, Hangya Szöv., özv. Kény ó Dávid né, Községi kocsma. Kovácsok: Bognár László, Pintér László, Sinka János. Malomtulajdonos: Deutsch Sándor. Marliakereskedők: Marton László, Oláh Károly. Szabó: Bernáth Géza. 1895-ben született Budapesten. Iparát Cegléden tanulta. Mint segéd Cegléden és Budapesten dolgozott. Előbb Cegléden, majd 1929-ben Farmoson önállósította magát. Olasz, szerb, montenegrói, albániai és bukovinai fronton harcolt 36 hónapon át. 1918- ban szerelt le minit szkv. Bronz v, é., Károly cs, kér. tulajdonosa. Apósa, Kovács István, hősii halált halt. Tüzelőanyagkereskedők: Deutsch Sándor, Hangya Szöv., Klein Menyhért. Vitézek: v. Sipos Mihály trafikos, v. Radnay Antal gazd. intéző. KÓKA Nagyközség. Hozzátartozik: Poklosmajor és Ujmajor. A XV. század elején Kókai János birtoka volt, kinek magtalan halála után Zsigmond király 1409-ben Zsámbok, Almás, Babli, Szent-Egyed birtokkal együtt a Tétényieknek — a Kapy-cssdkd őseinek — adja cserébe Tétényert; de már 1410-ben, cserében Kapi váráért, ezeket a birtokokat is elvette tőlük. 1424-ben a király Kókát, Almást, Zsámbokot, Kábi és Szent-Egyed pusztákat Borbála királynénak adományozza. 1439-ben Erzsébert királyné nyerte Zsám- bokkal és Almással együtt. 1494—95-ben is még a királyné birtoka. Az 1633—34. évi török adólajstromokban a pesti járás községei között találjuk. 1695-ben 2l/s portával rótták meg. A község régi pecsétje 1718-ból való, e körirattal: „Kokai Signum.“ 1720-ban már népes helység volt, 87 háztartással. A XVIII. százat! elején prof Koháry István birtokába került, akitől prof Károlyi Sándor vásárolta meg. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint prof Károlyi Ferenc, Laczkovics Imre, Tarkó János és Muzslay Gábor voltak az urai. A Karolyi-család itteni birtoka gróf Károlyi Geraldine, férjezett prof Pálffy Pálne
