Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
96 RÁKOSCSABA RÁKOSCSABA Nagyközség. A XV. század elején már a Széchiek birtokában találjuk, akik 1411 előtt Mesztegnyői Szer ecsen mesternek elzálogosították. A zálogból Széchi Miklós tárnokmester váltotta vissza, aki után fia Széchi Tamás vette birtokába a falut. 1471-ben a Széchi Család kölcsönös örökösödési szerződésre lép e helységre nézve az Újlakiakkal. 1520-ban Báthori István nádor e helységet Széchi Péternek, Prókopnak és Franknak ítélte oda. Közvetlenül a mohácsi vész után Széchi István lett a falu földesura, .ki 1535-ben bekövetkezett haláláig bírta a helységet. Ebben az évben Werbőczy István birtokába került. 1650-ben Szelényi János volt a helység új birtokosa, aki Csorgolinak, ez pedig Rádaynak adta el, aki 1723-ban új adományt kért e helységre. A református egyház már az 1626—29. években fennállott. A templom 1627-ben épült, s 1904-ben újjáépítették. 1690-ben a lakott helységek között írták ösz- sze, de mind 1695-ben, mind az 1754. évi összeírásban csak pusztaként szerepel; ekkor a gróf■ Hardek és a báró La ff ért családok birtokában találjuk. A róm. kath. píébániát 1759-ben alapították. Az anyakönyvek 1762-ben veszik kezdetüket. A templom 1787-ben épült. Az elkülönözés a földesúr és a lakosság között 1840-ben történt, 1848-ig a báró Laffert család volt a helység föl- desúra. A világháborúba bevonult katonák száma: kb. 2500, hősi halottaké: 116, hadiözvegyeké: 15, hadiárváké: 1, akik járadékot kapnak. A hősi halottaknak emléket állítottak fel. Oláh megszállók 2 embert megöltek, anyagi javakban felbecsülhetetlen kárt okoztak. A földreform folytán az igénylők 505 hold földet és 450 házhelyet kaptak. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság száma az 1930. évi nép- számlálás szerint: 8221 lélek. Szín- magyar. Róm. kath.: 5600, ref.: 1940, ágii. ev.: 360, unit.: 3, g. kath.: 10, g. kel.: 3, izr.: 135, baptista: 152. Házak száma: 1614. Területe: 4069 kh., melyből a községé: 117 kh. Szántó: 3072 kh., rét: 238, legelő: 364, erdő: 41, szőlő: 86, kert: 68 kh. Termények: rozs átlagos évi termése 6 q. és gyümölcs. Vas. áll.: helyben. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Főszb., Járásb., Tkv., Adóit., Pü. szak.: Gödöllő. Törvsz., Pii.'ig., Me- zőg. Kamara, Keresk. Kamara, Ip. fü., OTI, Vál. kér.: Bpest. Pü. bizt.: Vác. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság Tel.: 1. Vezető jegyző: liborc falvi Mihály Árpád főjegyző. Közigazgatási működését Szeban vármegyénél kezdte. 1902 július 2-től 1904 június 6-ig köziig, gyakornok, 1910 február 7-ig szol- gabíró, 1948 február 1-ig várai, aljegyzői, 1919 január 1-ig várat _ II. főjegyző. Pest vármegyéiben 1919 január 1-től 1924 június 30-ig mint tb. főszolgabíró a gödöllői járási főszolgabírói) hivatalban. Rákoscsaba községben 1924 október 15-től vezető községi jegyző. Magyar Nemzeti Szövetség gödöllői köreinek ügyvezető elnöke 1920—24-ig, Rákoscsabái EME díszelnöke, Rákoscsabái MOVE elnöke, Rákoscsabái VasutasoiK Körének díszelnöke Rákoscsabai Kaszinó alelnöke, Rákoscsabái Testgyakorlók Körének elnöke. Minit szebemváraiegyeí aljegyző a világháborúban mint mozgósítási előadó működött, ennek elismerése gyanánt a III. oszt. pótig, hadi érdemkereszttel tüntették ki. 1918 április 24-én kineveztetett a nagyszebeni leszerelési állomást területére átmenetgazdasági biztossá. Közig, jegyző: Böröcz József. Aljegyzők: Rabb Ambrus, Száving István. Kezelők: Kiing József, Mihály Györgyné, Nagy László, Tömör József. Közs. bíró: Zsiáh István. Törv. bíró: Gerendő János. Pénztáros: Mezey József. Közgyám: Nagy Antal.
