Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
NAGYTARCSA—PÉCEL 89 rek le. Bor- és szeszkereskedők: Hangya Fogy. Szöv., Madarász János, Sipiczki György. Cipészek: Horváth Pál, Speidler József. Dohánytőzsde: Hangya Fogy. Szöv. Földbirtokosok: Fényes István. Helyben 1874-ben született, 28 kh. földjén gazdálkodik. Az ev. isik, szék elnöke, bárom évig a község bírója és pénztámoka, nyolc évig a közbirtokosság elnöke volt. Sipiczki István. Helyben 1894-ben született, 13 h. földön gazdálkodik. Közs. képv, test., Hangya szöv, igazig., OKH igazg., dalegylet tagja, Gazdakör jegyzője, ev. egyh. presbitere Végig- küzdötite a háborút, olasz orosz és romáin frontokon. Bronz V, é. és Károly cs. iker. tulajdonoisa. Testvére, György, hősi halált halt, Bartos Mihály 42 kh., id. Fábián Pál 39, özv. Fényes Mihályné 25, id. Horváth János 21, özv. Hen- de Tivadarné 39, özv. Kiss Já- nosné 57, Kiss Mihály H. 47, özv. Sipiczki György né 21, özv. Sipiczki Mihályné 24 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Hangya Fogy. Szöv., Madarász János. Hentesek és mészárosok: Druck Sándor. Waltner Károly. Kocsmarosok és vendéglősök: Hangya Fogy. Szöv., Madarász János, Sipiczki György. Kovácsok: Assenbrenner István. Albertirsán 1881-ben született, 1909-től önálló helyben. Közs. képv. test. tag. Orosz és román harctéren szkvi rangban küzdötte végig a háborút. Kun János. Bpesfen 1897-ben született, ipart Cinko- tán tanult. 1914-ben iSzabadult fel. 1925-től helyben önálló. Orosz román és olasz fronton küzdött, 1918-ban szerelt le. Bronz v. é., Károly cs. iker. tulajdonosa. Kőműves: Sipiczki Pál. Pék: Bayer János. Rövidárukereskedő: Hangya Fogy. Szöv. PÉCEL Nagyközség. — Hozzátartozik: Duliskovich-, Mannák-. Forró-, Lőcsöd-puszták, dr. Baky-, Fáy-, Kálix-, Schmiedl- és ti.flaky-tanya. E helység területe, miként azt a határában talált leletek is igazolták, már jóval a honfoglalás előtii korszakban lakott hely volt. A helység nevét Pauler Gyula Peziltól, Péter király főtanácsosától származtatja. Galgóczy Károly szerint ellenben inkább a Pécz nemzetségtől vette nevét a helység. 1338-ban már megvolt. 1408-ban Maglóddal együtt a Péczelik és a Hartyániak birtoka. 1424-ben Zsigmond király egyes itteni részbirtokokat Borbála királynénak adományozott. 1434-ben Nándor (Nándorföld) és Körtvélyes együtt szerepelnek Péczellel. Az utóbbi 1449-ben a Péczeli Kesző család birtoka. 1434-ben a Farnosiak nyertek Péczelen részbirtokokat Péczeli Syke Jánostól. A XVI. században a Péczeli, Somlyódi és Gerzsenyi családok voltak itt birtokosok. A XVII. századelején Hubay Ferenc birtokában találjuk, aki Péczelt, Gombát és Maglódot 1612-ben 400 rhénes forintért Fáy István özvegyének elzálogosította. A török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1690. évi összeírásban a lakott helyek között fordul elő. Az 1691. évi összeírás alkalmával 1 Le portával szerepel, 1695-ben llL portávaL A református egyház még 1649 előtt keletkezett. A jelenlegi templom 1798-ban kezdett épülni. 1701-ben a községet Fáy István és Ferenc birtokában találjuk; kívülük Ka- jali András is bírt egy részt zálogban a helységből. Kajali András fiának, Pálnak leányát, Klárát, I. Ráday Pál vevén nőül, e házasság révén Péczel egy része birotkába került. Ráday Pál a szatmári béke után Péczelre költözött, hol 1733-ban halt meg. Ö kezdte a később nevezetessé és naggyá lett Rá- day-könyvtárt alapítani. Fia Gedeon, aki 1782-ben grófi rangra emelkedett, építtette a gödöllői Grassalkovich kastély mintájára Péczelen a Ráday kastélyt amelyet II. József császár is megtisztelt látogatásával. E kastély 1825- ben leégett, de újra felépült. Az 1770. április 21-én tartott úrbéri összeírás alkalmával a helységben lévő 10 birtokos tulajdonában 472A jobbágytelket találtak, melyet 76 telkes gazda mívelt, ezenkívül volt még 35 házas zsellér is, akik éven ét egyenként 18 napot szolgáltak. A helység földesurai ekkor a következők voltak; Ráday Gedeon, prof Teleki László, aki neje: Ráday Pál leánya Eszter révén volt birtokos, Fáy László, Fáy Györpy, Fáy Zsu-
