Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
MOGYORÓD—NAGYTARCSA 87 Tápí ósápon 1867-‘ben születeti, iparát u. ott tanulta. 1892-től önálló kereskedő. Volt várói i 9 képv. test. tag. Részt vett a háborúban 1916-tól 1918-ig. Játékos Ferenc. Helyben 1890-ben született, iskoláit u itt végezte. 1931-ben alapította üzletét, azelőtt 14 évig a községi vendéglőt bérelte. Szamost egyesület .tagja. Orosz, olasz fronton harcolt, megsebesült, 25 százalékos rokkant lett. Hangya Szöv., Hutter Lajos, Szekér Jánosné, Szerencsés Jánosné. Hentesek és mészárosok: Mészáros Ferenc, Sleisz Gábor, Szerencsés János. Kádárok: Vitler János, Ujváry Re- . zső. Kocsmárosok és vendéglősök: Papp Mihály. Helyben 1903-ban született, iskoláit u, itt végezte. 1929-től Foton volt vendéglős, 1931- től helyben folytatja mesterségét. MOVE és Lövészegylet tagja, Benner János, Kurner Lajos, özv. Sleisz József né. Kovácsok: Harsányt Mihály. Teme9 megyében 1878-ban született, szakmáját is ott tanulta. Bpest, Vajdahunyad és Déván dolgozott, 1910-től helyben önálló. Több egyesület tagja. Orosz, olasz fronton harcolt. özv. Linkes Adolfné. A község kovácsműhelyét 1910-től bérli, a műhelyt ifia, Árpád, vezeti, ki szakmáját helyben tanulta. Férje .a háborúban szerzett betegségében hősi halált halt. Rubes Sándor. Kőművesek: Homok Ferenc, Németh János. Mész- és csementkereskedő: Szekér János. Pék: ifj. Hegedűs Mihály. Helyben 1907-ben született, szakmáját Rá- kospalotán tanulta. Mint segéd Újpesten és helyben dolgozott, 1929-től helyben önálló. Egy segéddel dolgozik. Szabók: Královits Kálmán. H el yben 1880-ban született, mesterségét Gödöllőn tanulta. Mint segéd Kiskunhalason. Bpesten, Rpalotán és Szolnokon dolgozott. 1928-tól helyben önálló. Résztvett a szerb, orosz, olasz ‘fronton. 1918-ban 52 hónapi szolgálat után szerelt le. Katonai érdem kér., bronz v. é, és Károly cs. kér, tulajdonosa. Morvay Mihály. Helyben 1875-ben született, szakmáját Gödöllőn tanulta. Rákospalotán dolgozott, 1902-től helyben önálló.’ Számos egyesület tagja. Háború alatt a központi ruhatárban katonaság részére dolgozott. Mint szakasz- vezető szerelt le, Szikvízgyáros : ifj. Landstoff György. Bpesten 1899-ben született, iskoláit és érettségit Rpalotán tett. Iparát szüleinél sajátította el, 1926-tól önálló előbb Rpalotán, 1929-től helyben. A csikvölgyí forrást 1926- ban vette meg. A ,.Korona“ kávéházat 1927- ben alapította. Úgy a kávéház, mint a sz k- vízgyár saját házában van. Számos tr&adalmi és jótékony egyesület tagja. A cég atyjával: id. Landstoff Györggyel közös, a szikvízgyá- nat önállóan fia vezeti. Szobafestő és mázoló: Rátschfiller József. Temetkezési vállalkozók: Nagy Imre, Szécsényi Lajos. Zöldségkereskedők: Hegedűs Lajos, Nagy Lajosné. Vitézek: v. Sebestyén Ferenc földm. napsz., v. Kurucz József kisbirtokos, v. Bibanczfalvi Mihály áll. rendőr. NAGYTARCSA N Nagyközség-. — Hozzátartozik: Anna-major, Bartos-tanya. A község dombos vidéken terült el. Az 1690—1695. évi összeírásokban Kis-Tarcsával együtt a lakatlan helyek között szerepel. 1715—20-ban még puszta volt. A XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal kamaraelnök tótokkal telepítette be. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor a gödöllői uradalomhoz tartozott s ekkor 19 másodosztályú egész úrbértelket vettek föl e helységben. 1848-ig a Grassalkovich család volt a helység földesura. A tagosítás 1856-ban történt. Az ágostai evangélikus templom 1819-ben épült. A lakosok hitelszövetkezetet tartanak fönn. A községhez tartozik Annama- jor, ímely ezelőtt Csont és Csiktarcsai major néven volt ismeretes. A helység neve 1900. előtt Csík-Tarcsa volt. A lakosság 95 százalékban jómódú földmíves, nagybirtokos nincs.
