Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, ötödik körzet (Budapest, 1931)
Gödöllői járás
84 KISTARCSA—MOGYORÓD vesipart Magyarkim 1 én tanult. Mint segéd tíz éven át különböző helyeken dolgozott, 1930-tól helyben önálló. A háborúban orosz és olasz harctereiken 42 hónapig küzdött, 'kétszer sebesült. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs, kér., -seb. é. Csiky József, Kajtár János. Kútmester: Erőss József. 1897-ben született Cinkotán. A vaseszter- gályoisipart tanulta Bpesten. Miint 'segéd u. ott dolgozott. Kútmesteri ipart 1927-től folytatja, 1930-ban tett vizsgát. Autószerelő- vizsigát 1918-ban Debrecenben tett, 1915-ben bevonult, olasz és orosz fronton harcolt, háromszor sebesült. Kitüntetései: kis ez,, bronz v. é., Károly cs, kér. és seb, érem. Az ösz- szeomláskor mint tizedes szerelt le. Malomtulajdonos: vitéz Csaba Ferenc. Mész- és cementkereskedők: Berger Péter, Farkas János. Pékek: Bayer János. Kíisdorogon 1878-ban született-, sütőipart Bpesten tanulta. Mint segéd -kilenc évig dolgozott, tényleges katonai weit Bpesten mint szolgálattevő és főpék őrmester szolgálta le, 1902-ben Losoncon önállósította m-a-gát, ahol tíz évig volt üzeme. 1919-től helyben önálló, 1929-ben Nagyteresén fiókot alapított, A háborúban három évig az olasz harctéren küzdött. Kitüntetései: iko-r ezüst érdem kor., vit. é. szalagján, kor. vas-ker. Mint őrmester szerelt le. Fuchs Jenő, Kovács Antal. Szabók: Lieber man Jenő. Máramarosszigeten 1897-iben született, szabóipart Egerben tanulta. Mint segéd 13 éven át Bpest több üzemeiben dolgozott, 1926-tól helyben -önálló. A háborúban 24 hónapig volt az olasz harctéren. Kitüntetései: bronz v. é., Károly cs. kér. Várkonyi Imre. Hevesen 1888-ban született. Iparát helyben tanulta. Mint segéd iBpesten, Szegeden, Pozsonyban és Kassán -dolgozott. 1921-ben önállósította magát helyben. 1906-ban -a szegedi ipari kiállításon ezüst éremmel, 1926- ban Gödöllőn rendezett kiállításon arany éremmel tüntették ki, 1914-ben bevonult, orosz és ola-sz fronton harcolt. Az összeomláskor mint szolgálatvezető -őrmester szerelt le. Kor. ez. ér-d, kér., kor, vas érd. kér. és a bronz v. é, Gugi László, Kertész Lajos. Szikvízgyáros: Sztarohorszky JáKi-starcisán 1892-ben született, iskolái elvégzése után földművelései foglalkozott. Modemül felszerelt szikvízgyárát 1925-ben -alapította, mely -óránként 180 üveg vizet állít elő, iS őr-raktár á-t 1927-ben alapította. Iparos ikö-r „Haladás“ dalkör -és KSC sportclub tagja. A szerb harctéren öt és fél hónapig küzdött, megsebesült, Józ-sef fivére Ihő-s-i halált halt. Szobafestő és mázoló: Jurás József. Villanyszerelő: Wiener Sándor.-Herenosény 1891-ben született. -Négy középiskolát végzett -Bpesten. Iparát szintén Bpesten tanulta, 1906-ban -szabadult -fel. Mint segéd 25 évi-g gyakorolta iparát több nagyobb céginél, hét évig -a helybeli -gépgyárban mint üzemvezető dolgozott. 1925 óta önálló helyben. 1913-ban bevonult a 16. h. gy. e.-hez. Háborúban az -orosz fronton harcolt, az összeomláskor szerelt le. Temetkezési vállalkozó: Szálkái István. Tüzelőanyagkereskedők: Fodor József. Hangya Fogy. Szöv., „Kon- zum“, Kovács Antal, Spitzer Béla. Vitézek: v itéz Csaba Ferenc molnár, vitéz Kiss József szolga, vitéz Jeney István ügynök. MOGYORÓD Nagyközség’. — Hozzátartozik: Pusztaszerit,jakab és Mogyoródi állomásteley. Egyike azoknak a helységeknek, melyek már nemzeti királyságunk első századában fennállottak. 1074. március 14-én Salamon király és Géza herceg, valamint testvére László között történt csata, mely Salamon teljes verségével végződött, -a mogyoródi völgyben folyt le; hadait szérverték, maga is csak futással mentette meg életét. Szent László király Szent Mártonról vagy Szent Gyögyről nevezett bencés apátságot alapított itt. Az apátság templomának romjai ma is láthatók. Az egykori monostor alatt levő pincébe a kigőzölgő mérges gázok miatt nem lehet bemenni. 1342-ben Monas- terium Monyoród néven említik. Egészen a török -hódoltságig állott fenn. 1366-ban a méltóságától megfosztott garábi apát ügyében az ország valamennyi apátja összegyűlt az itteni monostorban, hol nagykáptalant tartottak. 1447—1453-ban Monyoród néven említik az oklevelek. 1633—34-ben 7 adóköteles házzal szerepel a pesti n-abije községek között. A református egyház már az 1626—29. évben fennállott. A török hódoltság alatt nem pusztult el egészen. 1691-ben Vio, 1695-ben fél portával szerepel az összeírásban; ekkor már a váci püspöké volt. 1715-ben 20, 1720-ban csak 15 adóköteles háztartást
