Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Rákospalota
HO RÁKOSPALOTA A kommiin alatt. Rákospalotán is a direktórium vette át a község ügyeinek intézését. A direktórium a községházát a Vigadó épületében helyezte el, amely a Hubay Jenő téren vám A régi községháza helyére pedig 16 családot telepített be. A leányjavító nevelőotthonban helyezte el a tanácskormány az ország vezető egyéniségeiből öszeválogatott túszait, ahová Palotáról Kovácsit Kálmán ágostai evangélikus lelkészt is elhurcolták, „A község közönsége csak úgy szabadulhatott meg a kommunizmus pusztításaitól, a nagyobb károsodástól és sérelmektől^ — mondotta Kovácsy Kálmán a képviselőtestület 1919 november hó Vik ülésén —, hogy a helyén maradó elöljáróság hazafias kötelességének kellő helyen és időben minden tekintetben eleget tett. Ezért az elöljáróságnak, tanúsított magatartásáért köszönetét szavaz meg,— amely indítványt a képviselőtestület magáévá is tette. A leány javító nevelőintézetben (Vasút utca) Dvelly Mária igazgatónő előzékenységgel és szeretettel támogatta az előkelő foglyokat, akik szeretettel gondolnak vissza hazafias magatartására és ember- szeretetére. A palotai képviselőtestület hálájának kifejezéséül kitüntetésre is ajánlotta a kormánynak. Az úgynevezett nép- és tanácsköztársaság idejéből a község kárára teljesített kifizetések összege 643.221 korona 30 fillér. A katona- és munkástanácsnak Palotán 88 tagja volt, a tagjai között többnyire iparosok voltak, egy tanító, egy tanítónő, egy tanár, két közalkalmazott, egy egyetemi hallgató és két kisgazda. A román megszállás. A román megszálló csapatok 1919 augusztus ,1-én vonultak be a községbe, ahol is 1919 október hó 20-ig tartózkodtak. Ez idő alatt minden átvételi elismervény és fizetés nélkül 1343.141 korona 80 fillér értékű élelmiszert és terményt vittek el. E károk megtérítése tárgyában a Budapesten székelő angol és amerikai missziókat küldöttségileg kereste fel az elöljáróság, de eredménytelenül. Az újjáépítés. A nemzeti hadsereg bevonulásának megünneplésére, Alagon 1919. évi december hó 14-én tartott ünnepségen a Rákospalotai Gazdakör megjelent és ennek költségeihez, amelyek több mint kétezer komát tettek ki, a község hozzájárult. A bevonulás után mindenütt az országban megkezdődött az építő munka, azonban a pusztulás nyomán támadt nyomorúság enyhítésére Rákospalota társadalma derekasan közremumkálkodik s kiveszi részét az amerikai gyermeksegélyező akció helyi intézőbizottsága által. A gyermeksegélyző akció 1919 november hó 24-en vette kezdetét. .Naponta három főzőhelyen nyernek ellátást a támogatásra szoruló gyermekek, akiknek a száma körülbelül 4000 volt. A főzéshez szükséges tüzelőt a helybeli fakereskedők adták s az anyagot a főzéshez pedig az akció szolgáltatta. Az akció során sikerült kieszközölni még különféle ruhaneműt, szappant, kondenzált tejet, 800 pár cipőt, konzervet és 800 darab fehérneműt. A község lakossága egy évtized alatt 24.000 lélekről 45.000-re emelkedett, szinte megkétszereződött anélkül, hogy a teherviselőképességgel bíró gyárüzemek szaporodtak volna, csak az igények emelkedtek s az okozta, hogy az évtizedek előtt 30—40 százalékos községi pótadó 300 százalékra emelkedett. „A község nagy vagyonát pedig a tömeges parcellázások annyira lecsökkentették, hogy a község elszegényedettnek nyilvánítható, mely csak az adóztatásból tengődik.“ 1921 május hó 25-én Apponyi Albertet életének 75-ik évfordulóján a dísz- közgyűlés díszpolgárrá választotta. Várossá alakulás« 1923 szeptember hó 4-én tartotta a képviselőtestület várossá alakuló ülését. Az 1923 szeptember 1-én tartott községi képviselőválasztás alkalmával megválasztatott száz képviselő és száz virilis képviselő hivatott be. Rákospalota város képviselőtestülete 1923 szeptember 12-én tartott ülésén dr. Cserba Elemér, a város első polgármestere, programbeszédében szükségesnek tartotta, hogy a városháza a tavaszutcai épületbe helyeztessék el,
