Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

316 KISPEST géziével iiparát Bpesten taniultia. Több Ma­gyarországi és európai városban dolgozott m'oit segéd, Helyi sport club tagja. A cég melyet vezet 1857 óta áll fenn. Háború alatt mindvég g a 'harctéren küzdött. Ki­tüntetései: kis ez., háromszor bronz v. é., Károly cs. kér. 1918-ban francia fogságba esett ahonnan 1920-ban tért - vissza. Bach Istvánná, Szt. István u. Bla- zsovits Franciska, Fő u. 23. Bor­za László, Kossuth u. 1. Göttlich Nővérek, Üllői út 151. österrei- ’ eher Róza, Kossuth tér 11. Schle­singer Erzsébet, Üllői út 133. Székely Henrikné, Üllői út 125. Ifj. Török Jámosné, Üllői út 152. Kurbanof József né. Sárkány u. 156. Jaszeniczky Vilma, Üllői út 144. Zsebe L.-né, Batthyány u. 151. Kádárok- Babirák László, Hunya­di u. 119. Budaij József, Jókai u. 3. Lindwurm György, Zsig- mond krt 8. S zap per János, Ül­lői út 47. Kárpitosok: Béres Árpád, Herrich u. 53. 1864-ben született Kassán, iskoláit is ott végezte. 1879>-ben szabadult fel. M;nt se­géd Temesvárt, Győrben, Debrecenben, Becsben és Németországban dolgozott. 1886. ótia önálló Kassán. 1929 óta helyben. Bán István, Rózsa u. 65. Feigl Ferenc, Árpád u. 2. Fudaln Zol­tán, Nefeleits u. 23. Klein Sa­mu, Wesselényi u. 34. lAchten- berg Rezső, Üllői út 129. Mohos János, Sárkány u. 34. Péntek Márton, Fő u. 25. Bummer Ist­ván, Murányi u. 3. Schlichter Győző, Petőfi u. 102. Schäffler Márton, Fő u. 28. Kefegyáros: Wassermann Adolf, Vörösmarty u. 8—10. 1863-ban született, iskoláit Pozsonyban végezte. Előbb Bpesten volt 15 évig kefe és seprőgyára, 1916-tól helyben, saját tele­pén ikefe és seprő gyárfás sail ifog’alkoz k. Városi Képviselő Testületi tag. Izr. Hit­község' előljárósági tag. A háborúban 3 fia vett részt. Kefekötők: Éder ' Károly, Tisza Kálmán u. 15. Hangya Ipar rt., Üllői út 35. Molnár Gyula, Klap­ka u. 27. Rosenberg Menyhért, Üllői út 146. Kelmefestők és vegytisztítok: Hor­váth Valéria, Szt. Imre hg. u. 40. Középiskoláit Bpesten a Szt. Margit in­tézetben végezte. Iparjogát 1917-ben nyerte el. Jézus Szíve Társaság tagja volt. A ro­mán megszállás alatt :sok üldöztetésnek vúlt kitéve, a kommun alatt ped g élete forgott kockán. \ Goldstein Mózes, Üllői út 137. Kom- lós Sándor, Üllői út 80. Szabó Rezső, Templom tér. Tömből La­jos, Sárkányu. 65. Völgyes Lajos, Petőfi u. 14. Kéményseprők: özv. Noviczky Ist­vánná, Hunyadi u. 35. Bpesten i&zületeftt. Néhai férje 1877-ben született Orsován, Iskolá t ugyanott végezte. Iparát kitanulva mint segéd dolgozott Te- mesvárott és Eperjesen. 1914-ben hadbavo- nult és a szerb fronton harcolt. 1915-ben leszerelt minit íszakaszvezető. Megh. ,lj927- ben. Özvegye folytatja mesterségéit két fiá­val, ö segéddel és 1 tanulóval. Rusz Tivadar, Kisfaludy u. 35. 1871-ben született Déván. Iparát is u. ott tanulta. Mint segéd 22 év g dolgozott Bu­dapesten és az ország nagyobb városaiban. 1918-tól Kispest—Wekerletelep kéménysep­rő mestere. Ä helyi Tűzoltó Egyl, alapító- és a hpesti Petőfi Társaskör rendes tagja. Tanonciskola felügy. biz. tag. Nemzeti munkavédelmi kispesti k rendeltségének és az orsz, kéményseprő egyes, tagja. Valihora Lukács, Szigligeti u. 33. 1875-ben született Szabadkán. Iskoláit u. ott végezte, míg iparát Baján tanulta. Mint segéd Kolozd, Székesfehérvár Losonc, Veszprém és Nagykanizsa városokban dol­gozott. 1918-ban a helybeli III. kéményseprő kerület mesterévé nevezték ki. Az Önk. Tüzoltó egys. alapító és válim. tagja. A há­ború alatt egy évig szolgált. 1915-ben mint szikvezető szerelt le. Képkeretező: Edelmann Sándor, Üllői út 107. Iskoláit Bártfán végezte. Szakmáját édes­apjánál tanulta. 1926-ban önállósította ma­gát. Tagja a helybeli Keresk, Egyesületé­nek, a KAC.-nak és az Ifj Egyesületnek. Háborúban édesapja teljesített katonai szolgálatot. Késművesek és kardművesek: Baumgartner István, Üllői út 151. Bartha József, Varjú K. u. Kocsigyártó: Mayer István, Üllői út 79. 1861-ben tszü letett B uda pe sten. I skoláit ugyanott végezte, míg szakmáját helyben tanulta atyjánál. Mint segéd hosszú ideg volt Bpesten. majd 1884-ben édesatyja üzle­tét átvéve 'önállósította magát. Helybeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom