Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST 323 köröknek, a Wekerle és Kispesti sportegy- léteiknek. Volt városi képvís. tag. A háború ajatt az autó osztálynál szolgált, A Kommün alatt élete több íziben forgott kockán. Tésztakészítő-gyáros: Veres Mária, Nyáry Pál u. 12. 1928 óta önállóan vezeti tészta készítő üzemiét. Háborúban édesapja és két fivére vett részt. Édesapját a közüzemeknél kifejtett [munkásságáért a k irály 1896-ban el smerő oklevéllel tüntette ki. Útépítési vállalkozó: Rózsási Jenő, Szt Imre hg u. 10. Vállalatát apjától örökölte, akinek út és vasútépítési vállalata volt helyben, 1888- 1900-ig vezette apja vállalatát. 1900 óta peel g. helyben önálló, A Bega és a T sza csatornázásoknál végzett 10 éven át nagyobb munkát, 1915-ben bevonult, orosz fronton harcolt, 33 százalékos rokkant lett. Mint szakasz vezető szerelt le. Négy fivére és fia is részt vettek a háborúban. Üvegesek: Bleyer Testvérek, Üllői út 50. Dóczi Árpád, Petőfi u. 28. Dvoicska Vilmos, Sárkány u. 144. Friemann Gyula, Pannónia u. 42. Kiesek Zsigmond, Herrich n. 51. Lentz János, Hunyadi u. 34. Novotny Jánosné, Fő u. 24. Pintér Sándor, Üllői út 140. Szigeti Zoltán, Kálmán kir. u. 19. Üvegfestő: Ligeti Sándor, István és László, Bocskay u. 4. Vasesztergályos: Thián Henrik, Bocskay u. 18. Iparát Bpesten tarnálta, mint segéd dolgozott Bécsiben, Csepelen. Mátyásföldön, jelenleg Bpesten text. 1 gyárban dolgozik. Városi közgyűlési tag. 1929 óta a szakma és párt mozgat ómban aktiv részt vesz. Háború alatt az orosz fronton harcolt, 1917- ben a frontról a mátyásföldi repülőgépgyárba vezényelték, 1918-ban mint szakasz- vezető szerelt le. Vasöntő: Kaltenecker Péter, Garai- köz 5. 1891-ben született Bpesten, Iskolá t és iparát js ott tanulta. 1903-ban szabadult fel. Mint segéd Becsben dolgozott. 1924 óta lakik Wekeriletelepen, 1914-ben [bevonult a szerb az orosz harctéren küzdött, megsebesült. 1916-ban orosz fogságba esett s onnan 1919-ben hazaszökött. Ugyanazon évben szerelt le. Kitüntetései: k'sez, v. é. Vendéglő-, kávéház-, szálloda- és kocsmatulajdonosok: Bodor János, Üllői út 128. Versegen (Pest m.) 1901-ben született, iskolát u. ott végzett. Helyben 1928-tól korcsmája és rum, likőr és cognac gyári lerakta van. A háborúban atyja francia fogságba esett. M int 50 százalékom rokkant szerelt le. özv. Greising Jánosné, szálloda- és vendéglőtulajdonos, Üllői u. 208. 1878-ban született Maro-sivásárhely t. Férje néh. Greising János 1876-ban született Kézdi vásárhelyen, Nagyváradon tanulta szakmáját, ahol később a ,,Fekete Sas szálló tulajdonosa volt. 1924-ben vendéglős Bpesten í927-ben megnyitotta a Magyar Kir. szállót és éttermet 1914-ben [bevonult, az orosz fronton harcolt, készer megsebesült, a forradalomkor mint őrmester sze- elt le, 50 százalékos rokkant lett. A család már kétszer menekült Erdélyből m után a románok mindenükből kifosztották őket. Üzletüket jelenleg az özvegy vezeti. Klein Hermann, Jókai u. 52. 1884-ben született Gömör megyéiben. Iskoláit Sajogom őrben végezte, szakmáját atyjánál tanulta, 1900-ban szabadult fel. 1910 óta helyben önálló. A helybeli háztul, gy. tagja, 1914-be,n bevonult s az orosz harctéren harcolt, fogságba esett. 1918-ban jött haza. Kitüntetése: Károly cs. kér. Koch Vilmos, Üllői u. 152. 1881-ben született Vasváron, 1910 óta önálló, A vendéglősök és kávésok egyes, rendes tagja. László fia orvostanhallgató és külföldön végzi tanulmányait. A háború alatt az orosz fronton harcolt, 1918-ban súlyosan megsebesült. Rokkant járulékáról a vak katonák javára lemondott,, 1922-ben mint altiszt szerelt le. Több kitüntetés tulajdonosa. May ercsik József, Aladár u. 40. Apatinban 1893-ban született, iskoláit u. ott, közép és állami felsői par.skálát Szegeden végzett. Pályáját Bpesten kezdte a -Schliek-iN.cho.lson gyárban máj ' Pestkut- lőritncen mint műszaki szerkesztő, később m nt üzemvezető működött a L pt-áik-gyárban ennek megszűnéséig azóta helyben önálló vendéglős. A család több tagja vett részt a háborúban, Marczinkó Pál, Szt. Imre hg u. 172. Trenesén megyében -született 1872-ben. 25 óv.ig mint lakatos dolgozott, legutóbb Kispesten a Hoffer-gyárban. 1930 óta önálló vendéglős, Ipartestület tagja. Háborúban m nt örvezetö orosz és montenegrói frontokon harcolt, megsebesült, rokkant lett. István és Mihály fivérei a háborúban hősi halált haltak, özv. Melly Kár oly né, Kossuth tér 4. 1910-ben ny tóttá -meg vendéglőjét azóta önállóan vezeti. Férje 25 év g mint szkv, tanácsos állót a fővár-os szolgálatában, A Vendéglősök és Kávésok lpartá „utatának hosszú idegi titkára volt. A háborút orosz, román és olasz frontokon harcolta
