Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

270 KISPEST kék eltakarítása után líjult erővel fogott hozzá Kispest polgármestere Kis­pest továbbépítéséhez. Az elhallgatott lapok, a Herein Károly szerkeszése alatt újraéledt néhai Seper Kajetán lapja, a „Kispest—Szentlőrinc“ a liberális vizeken evezett ,a keresztény nemzeti irányú pártoknak a Szerdahelyi László szerkesztése alatt megjelenő „Kispesti Hírekií volt a szócsöve. Ez utóbbi lap egyik íőprogrammpontjául tűzte ki Kispest várossá alakulását. 1921. év tavaszán az Ébredő Magyarok Egyesületének kispesti csoport­jában vetődött fel konkrét formában Kispest várossá alakulásának kérdése, Egy kisebb bizottság, melynek tagjai dr. Telkessy Ödön gyógyszerész, Skul- téthy Rezső anyakönyvvezető. Szerdahelyi László és Saskeőy Béla polgári iskolai tanárok voltak, Vopel István, az EME elnökének lakásán beszélték meg először a teendőket. Tíz nap sem telt el az eszme felvetődésétől s már megalakult több keresztény nemzeti irányú egyesület kiküldötteiből egy nagy bizottság, mely munkáját derekasan végezte. 1921 november 15-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen Fülöp Ber­talan és társainak indítványára 16 szótöbbséggel 2 ellenében kimondotta a r. t. várossá alakulás szükségességét. E határozat alapján a belügyminiszter 1922,'IV. B. M. 1922. számú rendeletével az átalakulást megengedte. 1922 július 22-én Agorasztó Tivadar, Pest vm. alispánjának elnöklésével tartották meg az alakuló közgyűlést, 173 városi képviselő jelenlétében, meg­állapítva a 100 virilis és 100 választott képviselő jogosultságát és 8 városi tisztviselői hivatalból való tagságát. E közgyűlés kiküldötte a szavazat­szedő küldöttséget., mely a július 24-én megtartott tisztújító széken a válasz­tást lefolytatta. A polgármesteri állásra négyen pályáztak: dr. Szopkó István, dr. Válya Gyula, dr. Fuhrmann Antal, dr. Kubinyi Imre. Névszerinti szavazás alapján Szopkó 84, Válya 108 szavazatot kapott, ennek folytán vitéz dr. Válya Gyulát Kispest r. t. város első polgármesterének nyilvánította. A nagyközség tiszt­viselőit a tisztújító szék újraválasztotta, azonkívül ügyésszé dr. Rózsa Lajost, árvaszéki ülnökké dr. Eperjessy Lajost és dr. Varjú Lajost, műszaki tanács­nokká Hollop Jánost. A tisztviselők állásukat azonnal át is vették s dr. Válya Gyula polgár- mester az 1922 aug. 14-iki közgyűlésen kifejtette programmját. E programm hármas tagozata: a) a városi élet megszervezése, b) a tu­lajdonképpeni városfejlesztés, c) az ezekkel kapcsolatos pénzügyi munkák és műveletek. Ez a tervezet, bár ideális elgondolásokkal tűzi ki Kispest város leg­közelebb elérendő céljait, mégis reálisnak mondható, mert számolt Kispest városnak más — különösen a fővárost környező — városoktól elütő vaa-yoni és adózási viszonyaival; számolt azzal, hogy Kispestnek semmi hasznothajtó törzsvagyona nincs, számolt azzal, hogy Kispest 60.000-et meghaladó adó­alanyaiból a Wekerletelep 20.000 lélekszámot meghaladó lakossága különleges, az anyaváros lakosságánál^ jelentékenyebb adókedvezésben részesül úgy hogy Kispest városnak úgyszólván rá kell fizetnie a Wekerletelep adminisztrálására. Vitéz'dr. Válya Gyula nagy érdeme marad, hogy Kispest város ad­minisztrációját mintaszerűen megszervezte. Hat ügyosztályt állított fel s hűséges munkatársának és helyettesének, Brandtner Pál főjegyzőnek nagy helyi tapasztalatain alapuló tanácsával a város igényeihez szabta. Az általános gazdasági helyzet folytán már az 1923. év végén 39 tiszt­viselőt szabályszerű végelbánás alá vont. Három év alatt a tisztviselői lét­szám az eredetileg megállapított 195 főnyi létszámból az 1925. év végén 141 főre csökkent. Az így lecsöfckentett tisztviselői kar egész napi (d. e. és d. u.) munka mellett tudta csak a 70.000 ügydarabra megnövekedett ügyforgalmat lebonyolítani. Kiemelkedő kulturális és városfejlesztési munkaeredményeiről röviden a következőkben emlékezünk meg: A népoktatás nagymérvű fejlődést ért el polgármesteri működése első három éve alatt. Az iskolakerülő, csavargó és züllött gyermekek teljesen el­tűntek Kispest utcáiról és környékéről, amióta erélyes kézzel vérgehajtotta a közokt. miniszternek 1922. évi 130.700. sz. rendeletét a beiskolázások tárgyá­ban. A megállapított tankötelesek száma 1923—24. tanévben 9055, 1924—25. tan­évben 9308, 1925—26. tanévben 8029 volt. Ezek befogadására képtelenek voltak a rozoga bérházakban elhelyezett iskolák. Kispestnek egyetlen elfogadható elemi iskolaépülete volt a Petőfi-utcai, amelyben alig lehetett ezer tanulót elhelyezni. 1923-ban megkezdi a Kossuth-téri elemi iskolaépület tervező munkála­tait, majd 1924-ben hozzáfognak a Wachtl Elemér műépítész által tervezett monumentális és művészi ízlésű 16 tantermes iskola megépítéséhez. Az állam-

Next

/
Oldalképek
Tartalom