Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Kispest

270

KISPEST

kék eltakarítása után líjult erővel fogott hozzá Kispest polgármestere Kispest továbbépítéséhez. Az elhallgatott lapok, a Herein Károly szerkeszése alatt újraéledt néhai Seper Kajetán lapja, a „Kispest—Szentlőrinc“ a liberális vizeken evezett ,a keresztény nemzeti irányú pártoknak a Szerdahelyi László szerkesztése alatt megjelenő „Kispesti Hírekií volt a szócsöve. Ez utóbbi lap egyik íőprogrammpontjául tűzte ki Kispest várossá alakulását.

1921. év tavaszán az Ébredő Magyarok Egyesületének kispesti csoportjában vetődött fel konkrét formában Kispest várossá alakulásának kérdése, Egy kisebb bizottság, melynek tagjai dr. Telkessy Ödön gyógyszerész, Skul- téthy Rezső anyakönyvvezető. Szerdahelyi László és Saskeőy Béla polgári iskolai tanárok voltak, Vopel István, az EME elnökének lakásán beszélték meg először a teendőket. Tíz nap sem telt el az eszme felvetődésétől s már megalakult több keresztény nemzeti irányú egyesület kiküldötteiből egy nagy bizottság, mely munkáját derekasan végezte.

1921 november 15-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen Fülöp Bertalan és társainak indítványára 16 szótöbbséggel 2 ellenében kimondotta a r. t. várossá alakulás szükségességét. E határozat alapján a belügyminiszter 1922,'IV. B. M. 1922. számú rendeletével az átalakulást megengedte.

1922 július 22-én Agorasztó Tivadar, Pest vm. alispánjának elnöklésével tartották meg az alakuló közgyűlést, 173 városi képviselő jelenlétében, megállapítva a 100 virilis és 100 választott képviselő jogosultságát és 8 városi tisztviselői hivatalból való tagságát. E közgyűlés kiküldötte a szavazatszedő küldöttséget., mely a július 24-én megtartott tisztújító széken a választást lefolytatta.

A polgármesteri állásra négyen pályáztak: dr. Szopkó István, dr. Válya Gyula, dr. Fuhrmann Antal, dr. Kubinyi Imre. Névszerinti szavazás alapján Szopkó 84, Válya 108 szavazatot kapott, ennek folytán vitéz dr. Válya Gyulát Kispest r. t. város első polgármesterének nyilvánította. A nagyközség tisztviselőit a tisztújító szék újraválasztotta, azonkívül ügyésszé dr. Rózsa Lajost, árvaszéki ülnökké dr. Eperjessy Lajost és dr. Varjú Lajost, műszaki tanácsnokká Hollop Jánost.

A tisztviselők állásukat azonnal át is vették s dr. Válya Gyula polgár- mester az 1922 aug. 14-iki közgyűlésen kifejtette programmját.

E programm hármas tagozata: a) a városi élet megszervezése, b) a tulajdonképpeni városfejlesztés, c) az ezekkel kapcsolatos pénzügyi munkák és műveletek.

Ez a tervezet, bár ideális elgondolásokkal tűzi ki Kispest város legközelebb elérendő céljait, mégis reálisnak mondható, mert számolt Kispest városnak más — különösen a fővárost környező — városoktól elütő vaa-yoni és adózási viszonyaival; számolt azzal, hogy Kispestnek semmi hasznothajtó törzsvagyona nincs, számolt azzal, hogy Kispest 60.000-et meghaladó adóalanyaiból a Wekerletelep 20.000 lélekszámot meghaladó lakossága különleges, az anyaváros lakosságánál^ jelentékenyebb adókedvezésben részesül úgy hogy Kispest városnak úgyszólván rá kell fizetnie a Wekerletelep adminisztrálására.

Vitéz'dr. Válya Gyula nagy érdeme marad, hogy Kispest város adminisztrációját mintaszerűen megszervezte. Hat ügyosztályt állított fel s hűséges munkatársának és helyettesének, Brandtner Pál főjegyzőnek nagy helyi tapasztalatain alapuló tanácsával a város igényeihez szabta.

Az általános gazdasági helyzet folytán már az 1923. év végén 39 tisztviselőt szabályszerű végelbánás alá vont. Három év alatt a tisztviselői létszám az eredetileg megállapított 195 főnyi létszámból az 1925. év végén 141 főre csökkent. Az így lecsöfckentett tisztviselői kar egész napi (d. e. és d. u.) munka mellett tudta csak a 70.000 ügydarabra megnövekedett ügyforgalmat lebonyolítani.

Kiemelkedő kulturális és városfejlesztési munkaeredményeiről röviden a következőkben emlékezünk meg:

A népoktatás nagymérvű fejlődést ért el polgármesteri működése első három éve alatt. Az iskolakerülő, csavargó és züllött gyermekek teljesen eltűntek Kispest utcáiról és környékéről, amióta erélyes kézzel vérgehajtotta a közokt. miniszternek 1922. évi 130.700. sz. rendeletét a beiskolázások tárgyában. A megállapított tankötelesek száma 1923—24. tanévben 9055, 1924—25. tanévben 9308, 1925—26. tanévben 8029 volt. Ezek befogadására képtelenek voltak a rozoga bérházakban elhelyezett iskolák. Kispestnek egyetlen elfogadható elemi iskolaépülete volt a Petőfi-utcai, amelyben alig lehetett ezer tanulót elhelyezni.

1923-ban megkezdi a Kossuth-téri elemi iskolaépület tervező munkálatait, majd 1924-ben hozzáfognak a Wachtl Elemér műépítész által tervezett monumentális és művészi ízlésű 16 tantermes iskola megépítéséhez. Az állam-