Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
262 KISPEST becsülő buzgólkodásuk nyomán keletkeztek a többi egyházak és templomok. A város ingyen telket adott az egyházaknak az e célra fenntartott Templomtéren. A református hívek 1898 december 31-ig a budapesti református egyház gondozása alatt álltak, s lelkigondozásuk addig, mint a budapesti egyház szórványa, a kőbányai református hitoktató, dr. Szabó Aladárra volt bízva. 1896-ban helyi és országos gyűjtés és adakozásból megkezdték a templom építésot, melyet 1896-ban kezdtek építeni, 1898-ban be is fejezték. 1899 január 1-én a Dunamelléki ref. egyházkerület anyaegyházzá nyilvánította. Helyettes lelkésze ezidőtől dr. Vásárhelyi József budapesti hitoktató lett. 1899 június 18-án Fábián Dénes budapesti ref. segédlekészt, Szász Károly püspök káplánját választotta meg a gyülekezet lelkésszé, ki 1929-ig volt lelki vezetője a kispesti anyaegyház híveinek. Híveinek száma mintegy- 8000. Az ág. hitv. evangélikus hívek 1894-ben Maszny Sámuel áll. igazgató- tanító buzgólkodására 1894 június 24-én tömörülnek s 1895 dec. 26-án fiókegy- házzá alakulnak. 1908-ban a szomszédos Erzsébetfalva ág. ev. híveivel együtt önálló missziós egyházzá alakulnak s első lelkészül Máté Károlyt választják. 1902-ben az ág. ev. templom céljára a községtől kapott templom telkén két bolthelyiségből álló bazárépületet emelnek, melynek bérjövedelméből akarták templomukat felépíteni. Gyűjtések, adományok és kölcsönök felhasználásával 1925-ben ízléses templomot építenek a rk. templom mögött, szemközt a református templommal. Híveinek száma mintegy 4000. Az izraelita vallású lakosok kezdetben a monori kerületi egyház hitközségéhez tartoztak. Egyházközséggé 1890-ben alakultak. Imaházukat a templomtérrel szomszédos Petőfi-utcában építették, 1930-ban izraelita elemi iskolát építettek a Kisfaludy-utca és Egert-utca sarkán, melynek egyik főalapítója: Édelmann József dr. hitközségi elnök. I. Baptista gyülekezet csak 1900. év február 2-án alakult. Udvarnoky András hitszónok, Nagy Pál tanító, Csopják Attila számvevőségi tisztviselő buzgólkodása mellett.. Imaházukat adakozásból és gyűjtésből 1921-ben építették a Kisfaludy- és Egert-utca sarkán. A gyülekezet jelenlegi vezetője Csopják Attila nyug. számtanácsos. Híveinek száma mintegy 440. Az egyházaik megalakulását megelőzte a népiskolák és óvodák létesítése. Már 1869-ben gondoskodnak egy népiskola felállításáról, mely egyelőre egy bérházban volt elhelyezve. 1884-ben már Bállá Zádor jegyzősége idejében kiszállt Tóth József Pestvármegye tanfelügyelője, ki látva a község erőtlenségét, állami iskolák felállítását szervezi. A község ugyan telket ad a Petőfi- és Sárkány-utca sarkán, sőt az iskola megépítését is vállalja, ha az állam 50 évre bért fizet neki. így épül meg a Petőfi-utcai 4 tantermes állami elemi iskola, melynek első tanítói Bertalan Béla, aki már 1873-ban kezdte meg működését, és Winkler Imre, később Vörösváry Béla népszerű igazgatók, ki a róm. kath, kántori teendőket is ellátta. Óvodákat először magánvállalkozók nyitottak, olyanok is, akiknek arra képesítésük nem volt. Az állam csak az elemi iskolák felállítása után állított óvodát. Az első óvodát 1902/3- ban a község állította a mai Horthy Miklós-úton, Kossuth-téren, Toldi-u. és a Kossuth Lajos- és Sárkány-utca sarkán, és Pestszentlőrincen kettőt. A középfokéi oktatásról egyelőre szó sem lehetett ebben az időben. A középosztály, a módosabb szülők gyermekei nagy áldozattal és még több veszéllyel a fővárosi polgári és középiskolákba küldik gyermekeiket. Az első polgári leányiskolát Kispesten Prokopp Sándorné szervezi 1894-ben, mely 4 osztállyal 1912-ig mint magániskola, a község támogatásával szűkös anyagi viszonyok és primitív elhelyezésben először a Tóth József- és Petőfi-sor sarkár levő bérházban, később a Horthy Miklós-út 6. sz. a. házban, a mai Gau- bek-féle tánciskola helyiségeiben teljesíti az úttörés igen nehéz feladatát, sok igyekezettel és jelentékeny kulturális haszonnal. Az állami polgári leányiskola felállítása után ez iskola megszűnik, tanerői közül Prokoppnét, Kohlerné Érti Arankát és Harrach Máriát a kormány kinevezi a helybeli állami polgári leányiskolához. Az állami polgári iskolák és a gymnázium felállítása igen elkésve csak 1911, illetőleg 1919-ben történik, amikor Kispest már 30.000-en felüli lakosságot számlált. Az egyházi és közművelődési intézmények mellett, a rohamosan szaporodó népesség igényének megfelelően már a társadalmi és gazdasági intézmények is megkezdik munkájukat. 1894-ben nyílik meg a Bódy János által a mai Színháztéren épített kő- szinház, melynek jövőjéhez vérmes reményeket táplált költői lelkű tervezője. Senkire nem illik jobban Kispest első intelligens lakói közül a klasszikus „patrícius“, a „városalapító“ megtisztelő elnevezés mint Kispest ezen művelt lelkű, költői gondolkozású és érzésű őslakosára, kinek atyja 1879-ben jött,
