Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Kispest
KISPEST Megyei város története Irta: Reőthy Vladimír Kispest megyei város nemcsak lakosainak foglalkozása, élete, de területi elhelyezkedésével is Budapestnek függvénye. Budapest egyik sugárútjának, az Üllői útnak folytatása, a világháború két szomorú emlékének, a Mária Valéria- és az Uj bar akktel epnek felépítése folytán azzal területileg összeolvadt. Amióta a főváros Üllői-úti vámsorompóját Budapest határára helyezték, a két fővárosi ház: a határcsárdát és a két legújabban kiépült vám- házat Kispest házsoraitól csak egy utca: a Mátyás király út választja el. Kispest a budapesti Kálvin-tértől kiinduló, nyugat-keleti irányban haladó Üllői úton 5Ú2 km., villamosvasúton V2, gyalog 1 óra alatt érhető el Budapestről. A villamosvasút, mielőtt Kispestre befutna, délkeleti irányban egy elágazást bocsát ki, mely az Üllői úttal kis szög alatt Kispest második sugár- útját alkotja. E kót_ sugárút egyenes, rendezett vonalával Kispest legnagyobb forgalmát bonyolítja le. E két sugarúira merőlegesen és azokkal párhuzamosan rendeződik Kispest mintaszerűen méretezett utcahálózata, mely valamennyi új fővároskörnyéki teleptől irigyelt rendezettséget eredményezett s a városias kialakulást nagymértékben lehetővé tette. Területe ma teljesen beépített s mintegy 61/2 knr-t tesz ki. Története. Kispestnek alig van története, az idősebb kispesti őslakók még emlékeznek arra, amikor a Ludovika Akadémiától a szentlőrinci Glo- riettig, az egyetlen^ Határcsárdától eltekintve, egyetlen ház, de miég pátszor- kunyhó sem állta útját a tekintetnek, a mai Üllői úttól a Dunáig elterülő dombos, mocsaras, futóhomokkal borított nagy Gubacsi pusztán. Kispest az utolsó hatvan év gyermeke. Nincs múltja, csak jelene. Annál izgatóbb a földnek, amelyen épült, a története. Schafőrzik Ferenc, jeles geológusunk, e földterület történetének okmánytárát a szent- lőrinci kavicsbányában találta meg. Az egymásra rakódott rétegek százai csodás dolgokat tárnak itt fel. Elárulják, hogy a Duna, a diluviumnak mintegy ötszázezer esztendőre becsült ideje alatt nem a mai medrében hömpölygőit, hanem a budai hegyvidék vonalától Fót, Csömör, Cinkotán keresztül húzott vonalig ide-oda sétált, s hogy a kavicsot és homokot, amelyeken a mai Kispest és Szentlőrinc felépült, a nagymarosi hegyekből fuvarozta a Duna, mely a Visegrádi szorosnál tört be (s nem Brailánál) a Fekete-tengerbe, a mai Kispest, Pestszentlőrinc, Cinkota területén alkotott nagy deltával ömlött a nagy édesvízi! tóba, mely a Nagy Magyar Alföld medencéjét kitöltötte, a harmadkor utolsó szakában. A Duna ezen deltájának területén Budapest mai környékén, mintegy negyven méterrel magasabban folyt, mint manapság. A geológiai jelenkor elején a Dunát már a budai hegyekhez simulva, azon a magasságon találjuk, .melynek földtani képletét Vác, Ó-Buda talaja őrzi s mely térszínt Cholnoky Jenő városi terrasznak nevez. Az egymásfelett lerakodott többszáz homok, kavics és agyagréteg minden artézi kút fúrásnál pontosan felmérhető. E rétegekből megállapítható, hogy a Duna e lapos deltáján sűrűn változtatta folyását. A diluviumban már itt található a pattintott kőszerszámok embere. A történelmi korszakban a kelta eredetű pannonok a Dunántúl sűrű harcokat folytatnak itt a pikkelyes pánoélruhájú jazygokkal, kik rablott marháikat gyakran úsztatják át itt a Dunán. A római korban a Duna határa a dicső mtgy birodalomnak, melynek végvára szemközt a Duna jobbpartján Aquincum. A honfoglalás idejében fontos szintér a Duna itteni környéke. Csepel-
