Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Pesterzsébet
212 PESTERZSÉBET Simonyi József áll. nvug., Ady Endre tér 4. 1869-ben született Máramaros megyében. 1896-ban lépett a Magyar Királyi Opera szolgálatába ahol 32 éven át teljesített szolgálatot. 1927-ben nyugalomba vonult. Szolgálataiért az Opera igazgatósága részéiről elismerésiben részesült. Siposs Sándor ny, városi oki. mérnök, Újtelep, Nádai L. u. Losoncon 1852-ben született, egyetemet Budapesten végzett. Működését 1878-ban Nagyváradion a Sebeskőrös árvíztársulatnál m nt szakasz mérnök kezdte, 1890-ben Hajdúszoboszló város mérnöke s az ottani Ipartestület elnöke volt. Itt írta az ,.Építőmester“ című, magyar nyelven először megjelenő építészeti szakkönyvét. Mint városi mérnök megterveztette a „Hősök temetőjét“ s annak 19‘19-rg főíntézője volt, amikor nyugalomba vonult. Sudár János ny. Máv. altiszt, Lázár u. 22. Somogy megyében 1889-ben született, villanyszerelést Kaposváron tanult, amit 1907-ig folytatott, majd a MÁV szolgálatába lépett, ahol 15 évig működött. Betegsége miatt 1922- ben nyugdíjba vonult. A háborúban előbb a huszároknál, majd a vasutasezrednél oláh és olasz harctéren küzdött. Szeitlében Lajos nyug. felekezeti tanító, Árpád u. 12. 1865-ben született Aszódon. A tanítóképzőt Eperjesen végezte. Működését Kiskőrösön kezdte s ott két évig tanított. 33 éven át Dunaegyháza községben tanított. 1923-ban nyugalomba vonult Két fia résztvett a háborúban egyik hősi halált hallt. Sógora szintén résztvett a háborúban s a forradalom alatt mártírhalált halt. Özv. Szente Jánosné, ny. Máv, kalauz özvegye, Munkácsy M. u. 17. Férje 1861-ben született Bámhidan. M’nt börtönőr hét évig teljesített szolgálatot Komáromban. A MÁV szolgálatába 1891-ben lépett mint fékező. Vonatvezetői és egyéb szakvizsgák letevése után kalauzzá lépett elő. Ezen minőségben szolgált 1913-lg midőn nyugdíjazták. Fiuk részitvett a háborúban, súlyosan megsebesült, orosz fogságban töltött két és félévet. Két vejük szintén a harctéren küzdött, az együk sebesülésébe belehalt, Szenzenstein Lőrinc, Kazinczy u. 34. A Beszkárt szolgálatába 1894-ben lépett. Hét évig mint kocsivezető 13 évig kalauz és 15 évig mint ellenőr teljesített .szolgálatot. 1929-ben vonult nyugalomba mint ellenőT. Buzgó szolgálatáért az igazgatóság oklevéllel tüntette ki, A Polgári Körnek 10 éve tagja. Sztrikó János nyug. Máv. kocsitisztító, Béla u. 4. 1857-ben született Nagyköveiden. 1877-ben katonai szolgálatot teljesített s résztvett a boszniai okkupációban. A MÁV szolgálatába 1882-ben lépett. Nyugalomba vonult 1925- ben. Fia az orosz és olasz harctéren küzdött a háboiiú végéig. Kitüntetései: bronz vitézség! érem, koronás vaskereszt. Takács Sándor ny. Bpest szfőv. alkalmazott, Ősz u. 26. A cipőielsörészikészítőipart tanulta, 1899- ben lépett a főváros kötelékébe mint adóbiztos, mely minőségben 1930-ban nyugalomba vonult. Háború alatt a tiroili frontom harcolt. Károly cs, iker. tulajdonosa, mint őrmester szerelt le. özv. Tökoly Miklósné sz. Józan Lídia, ny. Máv. mozdonyfűtö özvegye, Szilágyi Dezső n. 12. Néhai férje 1906-ban lépett a MÁV kötelékébe, ahol nyugalomba vonulásáig 1922-g teljesített szolgálatot. 1928-ban halt meg. Tagja volt a VOGE Egy,, Bp. Temetkezési Egylet é9 Bp- Feréncvárősi Fűtök és Munkások Egyesületnek, amely egyesületeiknek özvegye is tagja mariadt, Néhai férje a háború alatt katonai vonatokon teljesített szolgálatot. Török Károly ny. Beszkárt főellenőr. Kádár u. 10. Cipész1 pkr í tanult, amelyet 12 éven át folytatott. 1892-ben lépett a Beszkárt kötelékébe ahol mint ügyeletes szolgálatvezető főellenőr teljesített szolgálatot. 1929-ben ment nyugdíjba 35 évi szolgálat után. Nyug- díibavonulásia alkalmával az egész város meleg ünneplésben részesítette. Tötyhi János ny. m. kir. püőri fővigyázó, Lőcse u. 6. Szí ge tiszentm ikl ó son 1879-ben s z ü 1 etett. 1904-ben lépett a pénzügyőrség szolgálatába, ahol 24 éven át működött. Mint fővigyázó 1928- ban vonult nyugalomba, helyben 1919- től lakik. Uracs János ny. Beszkárt altiszt, Albert u. 21. 1866-ban született Erdőlkóvesden. Iskolát ugyanott végezte, majd szűosmesterséget tanult Egerben, Katonai szolgálat után 1898- bam lépett a Beszkárt kötelékébe. Harminc évi szolgálat után 1929-ben nyugalomba vonult, Kitüntetése: a juh. katonai emlék ér. Vancsura István ny. I. o. főv. erdő- altiszt, Poprád n. 21. Az erdészeti szakiskolát 1891-ben végezte KiiráJybalmán, Három és félévig a kalocsai érseki uradalom erdőgazdaságában, 32 éven át pedig a fővárosnál teljesített szolgálatot. 1929- ben mint I. o. erdőaltiszit ment nyuga-