Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Pesterzsébet

PESTERZSÉBET

207

ugyanott és Bpesten végezte. Állami szolgálatát ímbmrt irodát: szt Seps szentgyörgyön kezdte. 1907-ben kinevezték ú‘biztosnak. Több állomás után 1921-ben Széikelyudvar- belyröl menekült a megszálló csapatok elöl. Ugyanazon évben kapta helyi beosztását és itt működött 1928-'g, akkor nyugalomba vonult.

özv. Bordács Lajosné, nyug*. Máv. segédtiszt özvegye, Rákóczi u. 78.

Gárdonyban született. Iskoláit is ott végezte. Férje szintén gárdonyi születésű. Az ácsmesterséget tanulta és 1909ében lépett a MÁV szolgálatába mint vonatkísérő. 1947- be-n seg-édt isz-tté lépett elő. 1929-ben nyugalomba vonult és 1930-ban hunyt el. A VOGE tagja volt. Férjének fivére az orosz harctéren hősi halált halt. Az özvegy fivére szintén résztvett a háborúban és olasz fogságban több évet töltött.

Özv. Bosch Alajosné, szék. főv. mérnök özvegye, Hunyadi u. 30.

Néhai férje egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. A fővárosnál 19 éu fél évig volt mérnök. Résztvett az 1848—49-i szabadságharcban és Miksa császárral együtt a mexikói harcokban.

özv. Bruymann Ignácné sz. Dudro- vies Alojzia nyug. Máv. főkalauz özvegye, Béla u. 17—19.

Férje 1853-faan született Miskolcon. Hat g tmnázium elvégzése után a kereskedői pályára lépett. 1874-ben katonai szolgálatot teljesített ® mint őrmester résztvett a boszniai okkrupaciéban. 1879-ben lépett a MÁV szolgálatába. Rövidesen Fiúméba helyezték és ott működött nyugdíjazásáig, 1906-ig. Károly román királytól arany érdemrendet kapott. Egy vasúti szerencsétlenség elhárításáért a MÁV igazgatóságától dicsérő oklevelet nyert. A VOGE rendes tagja volt. Mint kanár tmadár- és galamb tenyésztő kiállításokon sok dijat és dicsérő oklevelet kapott. A Baromfitenyésztők Onsz. Egy. vál. tagja volt. Fia résztvett a háborúbaji.

Buzek Géza, Csillag u. 60.

A MÁV szolgálatába 1898-ban lépett, ahol 1921-ig teljesített szolgálatot, ahonnan 31 évi szolgálat után nyugalomba vonult, Szorgalmáért és ügybuzgóiságáért jutalomban részesült,

Özv. Dóczi Mórné, nyug. mozdony- vezető özvegye, Gubacsi u. 3.

Férje 1894-ben kezdte pályafutását. A MÁV-nál 18 éven át teljesített szolgálatot mint mozdonyfűtő, 1911-ben baleset következtében meghalt.

özv. Dulcsán Mátyásné, szkfőv. erdőfelügyelő özvegve, Kertész u.

49.

Férje 1904-iben lépett a főváros szolgálatába, ahol 11 éven át működött, A háborúban szerb harctéren küzdött, 1914 nov, havában hősi hal ált balt.

Egyed József sz. főv. ny. altiszt, Vörösmarty u. 25.

Ordason 1869-ben született, katonai éveinek letöltése után 1897-ben a székesfőváros szolgálatába lépett, ahol mint a különböző intézmények és üzemek altisztje 27 éven át működött. Mint a központi vásárosa rook ellenőrző altisztje 1924-ben vonult nyugdíjba. Öccse végigharcolta a háborút.

Einspach János ny. Máv. málházo, Szilágyi Dezső u. 15.

Kovácsipart tanulta, amelyet 18 éven át folytatott. 1893-ban lépett a MÁV kötelékébe. Szolgálatiközben jobbkezét veszítette, 1912-ben nyugalomba vonult. Öccse, Kálmán, az orosz fronton hősi halált halt.

Özv. Eranosz Ferencné sz. Tahy Gizella, ny. polg. isk. tanítónő, Baross u. 85.

Tanítónőképzőt végzett Bpesten, Tanítónői működését Besztercén kezdte, ahol 31 éven át működött. Menekülése után 1920— 1924-ig nyugalomba vonulásáig a helybeli polg. Iskolában tanított. A háború idejében mint önk. ápolónő a Vöröskereszt-kórházban működött. József F. Salvator főherceg a vöröskereszt ezüst díszéremmel tüntette .ki. Az Ev Nőegylet elnöknője. a MANSz alelnöke, a Vöröskereszt és Stefánia Szöv, volt tagja. Néhai férje m, ktr. pü, főtanácsos volt, 1919- ben a román megszállás miatt vonult nyugalomba. Tizenöt éven át a kath. egyház gondnoka, a Vm. Nőegyletnek és a Hadse- gélyző Egyesületnek pénztárnoka volt.

Erős István ny. Máv. váltókezelő, Rákóczi u. 16.

Tialkácsimesterséget tanulta, tíz évig Budaörsön mint főhimző dolgozott. 1888-ban lépett a MÁV szolgálatába mint váltókezelő Budaörsön, onnan 1897-ben a Bpest-Dune- parti teherpályaudvarra került, ahol 1915- ben szolgálat közben ibalilábát vesztette, utána mint rokkant nyugalomba vonult. József fia az orosz fronton hősi halált halt.

Farkas Dezső ny. Beszkárt főgépész, Valéria u. 28.

1863-ban iszületett Kiskun do rozsmán, A lakatos-mesterséget Szegeden tanulta. Á budapesti felső ipariskolán gépészeti szakvizsgát tett, 1887-ben lépett a Beszkárt kötelékébe mint gépész. 1916-ban főgépésszé lépett elő is ezen minőségben működött 1928-ig, amikor 40 évi szolgádat után nyugalomba vonult. K, 'tüntetései: katonai és polgári juh. ér., a Beszkárt 35 éves juh. díszoklevél, a keresik, miniszteri 40 éves juh, díszoklevél. Az Orsz. Revíziós Liga igazg. tagja, a Gépészek O-nsz. Szöv, -ügyvezető alelnöke, a Pest- erzsébeti Polgári Kör vál. -tagja stb. Háborúban fia a Műegyetemről vonult be, az olasz.