Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)
Ujpest
ÚJPEST 11 L. B. Kornea lepanancsolta az egész éjjel virrasztóit városvezetőséget a városháza kapuja elé. Fogadására. Feldmann Károly próbált néhány oláh szóval kíméletet kérni a városnak. Kornea határozottan felelt. — Nem mint ellenség jöttünk. A nagyhatalmak megbízottjai vagyunk. Minden kommunistát adjatok át. Hadseregünket ne bántsátok, ne gyalázzátok! Aki ezt teszi, halál fia. Ha nem provokáltok, mi nem bántunk. Aztán fel a városházára. És lediktálja a következőket, amit a tolmács eredeti ortográfiájában közlünk: Rendelet. A következőket adom tudomásul: 1. Kezdve a jelen pillanattól a további intézkedésig, a megszálló csapatok karöltve a helyi hatóság embereivel megbízatnak a rend és nyugalom megteremtésére. 2. Mindenféle összejövetel szigorúan tilos akár szabad ég alatt akár bármilyen összejöveteli helyeken. 3. A nap folyamán háromnál több személy együtt nem lehet és egyáltalán mindenféle csoportosulás tilos. 4. Este 9 órától reggel 6 óráig senkinek sem szabad lakását elhagyni és az utcán tartózkodni semmiféle ürüggyel hasonlóan meg van tiltva, csupán a törvényes igazolvánnyal ellátott személyek. 5. Mindennemű fegyver beszolgáltatandó a városházán 1919. évi augusztus hó 7 déli 12 óráig. Ezután meg fog kezdődni a házkutatás és a kinél fegyver találtatik, főbelövetik. Fegyvert csak az viselhet, a ki erre jogosítványt kap. amely jogosítvány csak akkor bír érvénynyel, ha a térparancsnok aláírásával van ellátva. 6. A hatóság kötelessége a helyi csapatok rendőrségét megszervezni, akik aztán felelősek minden mozgolódásért és bármilyen a lakosság által provokált rendellenességről. 7. A legkisebb ellenséges magatartása lakosság részéről a mi hadseregünkkel szemben a hatóságok lesznek kivégeztettve és a város megostromolva. L. B. Kornea s. k. a megszálló csapatok parancsnoka.“ Amikor a diktálással kész volt a domnu parancsnok, Bartha Pált és Kiss Ödönt maga elé állította: — Ineelegt? Megértették? Elsősorban önöknek szól! Kiima Lajos átírta a szöveget s reggel 8 órakor — parancs szerint — már ki volt ragasztva a két nyelvű plakát. Aztán jöttek a parancsok. Például. .Magyar fordításban: „Rákospalota község! Utasítom a ciinet, hogy Újpest városát megszálló katonaság részére azonnal szolgáltassa ki a következő cikkeket az Újpesten állomásozó ,megszállócsapat parancsnoksága részére: 4009 kg. zab vagy árpa, 10.000 kg. szénát, 300 kg. húst. 500 darab kenyeret. Ezek beszolgáltatásáért a községi elöljáróság összes tagjait teszem felelőssé, Újpest, 1919. évi augusztus hó 7-én, A megszálló csapat parancsnoka: B. Kornea.“ A parancsra fel kellett írni, hogy este 9 óra 40 perckor vették át s reggel 8 óráig fejvesztés mellett teljesíteni kell. A megszállás első napjaiban, 1919 augusztus 12-én értekezletet tartott a polgárság, amelynek jegyzőkönyvéből közöljük a következőiket: „2. Bartha Pál ecseteli a múlt eseményeit. Részletesen elmondja, miként történt a város vezetése a legforróbb órákban, mint vette át az ügyek intézését a direktórium kezéből először vegyesen: 10 direktóriumi tagból és 10 polgárból összeállított bizottság. Ez az állapot órákig állott fenn, mert a polgári tagok precizírozván a beállott változás következtében az egyes hatásköröket, a város adminisztrációját öt tagú bizottságra bízták. A katonai megszállás tényleges megtörténte ismét új helyzetet teremtett. Javasolta, hogy dr. Miklós Antalt hívják meg polgármesternek“. Ez meg is történt s ezzel az ötös bizottság missziója véget ért. Újpest az oláh megszállás alatt nem érezte magát olyan rosszul, ‘mn1 a kommiinuralom alatt. Az oláhok nem voltak provokálok. És pénzzel sok mindent el lehetett intézni. Mindent. A végén már — sajnos — sokan kezdtek velük barátkozni is. x , j. mégis fellélegzett Újpest lakossága, amikor kivonultak. Még a telefonokat is elvitték. De jó, hogy elmentek. Kivonulásuk után a városháza erkélyéről üdvözölték a „vasi ezredet“, a nemzeti hadsereg Újpestre küldött részét.
