Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Ujpest

ÚJPEST

az erről szóló írásba foglalt egyességnek párját az uraságnak, a ki által mindazonáltal törvényes ok nélkül ezen jussokban nem akadályoztathatnak, beadni kötelesek.

2^szor. A község Bírája két Tanácsbelivel szóbeli summás úton bíráskodik.

a) Mindennemű polgári ügyekben, melyekre nézve magokat a Felek szóval vagy írásban ezen bíróságnak alávetik, b) Minden világos vagy könnyen tisztába hozható adósságokban, melyek 20 ezüst forintokat felül nem haladnak, c) Az adófizetésben hátra maradó lakosok ellen, ha bármi nagy sommát tenne adóbeli tartozások. A birtokon kívül föllebbvitel az Uriszékre engedtetik meg. Perbeli költségek a vesztő felet terhelik.

3- szor. Az Uraság vagy ennek a bíróságra különösen kijelölt törvényt tudó megbízottja, sommás szóbeli rövid úton bíráskodik; a) Mindennemű polgári ügyekben, ha a felek szóval, vagy írásban ezen bíróságnak magukat alávetik, b) Minden világos és könnyen tisztára hozható és 100 ezüst forintokat fölül nem haladó adósságokban. c) Az esetben, ha az Úri adó az elüljáróság tartozó befolyásával a pénztárnok által az Uraság pénztárába a kiszabott időre be nem fizettetnék. A birtokon kívüli följebbvitel a nemes Vármegye törvényszékére engedtetik meg. Perbeli költségeket a vesztő fél köteles vinni.

4- szer. Az Úri Szék, mely kirekesztőleg az Uj-Megyeri lakosok ügyeire nézve külön tartatik és melynek elnöke és két meghívott köz- bírája a földes úr, vagy annak tisztjei lehetnek, a szavazattal bíró törvényes bizonysággal következő ügyekben formás úton bíráskodik.

a) Azon viszonyok és esetekre nézve, melyek ezen szerződésből és áltáljában a földes úr és lakosok, úgy nemkülönben az Elüljáróság- nak a lakosokkal és viszonti viszonyaiból eredhetnek, ha t. i. a község közgyűlésében el nem intéztethettek.

b) A vétel és örökösödési rész (laudemium) felett történt csalárd- kodásokban.

c) A királyi haszonvételekben, úgy nem különben minden az Uraság által feltartott jussokban való beavatkozások esetében.

d) Mindennémű polgári ügyekben, melyek az előbb leírt sommás útú bíróságok körét és határát túlhaladják és melyekre nézve magokat a felek más bíróságnak alá nem vetették.

e) A számadók megvizsgált számadásai megítélésében.

f) A község bírójától följebb vitt ügyekben.

A birtokon kívül följebb vitel a Nemes Vármegye törvényszékére engedtetik meg.

Az Úri Széki költségek, kivévén az a) alatti ügyekben, melyek a községet terhelik, mindig a vesztő félen vétetnek meg. melyre szükséges arányt az Úri Szék készíti és a keresetbeli üggyel együtt megítéli. Mely ekképpen leírt szerződési pontokat és szabályokat részemről és maradékaim részéről megmásolhatatlanul úgy adtam ki: hogy az csak a község jólléte úgy kívánván, az ezen szerződés rendében leírt módon, az én, vagy maradékaim megegyezése hozzájárultával módosíttathatik. megváltoztathatik, a később hozandó új törvények értelméhez és a. község korszelleméhez arányoztathatik. Mely szerződés két egyenlő példánya általam aláírva és élő pecsétemmel erősítve, egyike a Nemzetségem, másika pedig a község Levéltárába letétetik, hason nyomtatott példányai pedig minden házbirtokosnak Uradalmi főtisztem aláírásával és Uradalmi pecsétemmel kiadatik“.

Ezek a szőlőárendások voltak Újpest ős lakói Ujmegyer telepen. Mikép a népességi statisztikából láthattuk, a város hihetetlen gyors tempóval fejlődve változott át a főváros mellett kereskedelmi, ipari és gyárvárossá és ebben a tekintetben valóban hatalmas versenytársa is lett.

Az uradalom később ezt a megállapodást megváltoztatta s mivel az alapító oklevélben az örökhaszonbéresség megszüntetésére nem gondoltak, a megváltás nem szabályoztatott: úgy az uradalom, mint a lakosok közt sok ikellemetlenséget okozott.

A város lakosságaKöztudomású, hogy a város lakossága túlnyomó részben Pestnek azon elemeiből rekrutálódott, kik vidékről vagy külföldről mentek a fővárosba, de ott elhelyezkedni nem tudtak, vagy a drága fővárosi viszonyokat nem bírták