Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, negyedik körzet (Budapest, 1931)

Ujpest

ÚJPEST

’ Megyei város.

Az első településtől a várossá alakulásig

A Duna balpartján fekszik, mely egyedüli természetes határát képezi. A helység jövő évben ünnepelheti centennáriumát. Száz évvel ezelőtt a mai Újpest területén egy ház sem volt. Az első házat 1832-ben Mildenberger Márton építette a villamosvasút végállomása mellett. Az első település mellett lassan több ház épült és Ujmegyer nevet vette fel. Ujmegyer telepen 1840-ben 24 házban 106 lakos lakott. 1850-ben 47 háza, 673 lakosa, 1870-ben 6722, 1880-ban

11.699, 1890-ben 23.521, 1900-ban 41825, 3920-ban 56.489 lakosa volt, míg az 1930. évi népszámlálás 67.374 lakost tüntet fel. Minden február, május, július és október hó 15-ét követő vasárnap utáni kedden országos vásárt tartanak. A fenti adatokból láthatni a város fejlődésének gyors tempóját. Ma a megyei városok sorában népességre a második helyet foglalja el. Megelőzte Pesterzsébet 67.899 lakossal.

Ujmegyer telep lassanként Ujpest nevet vette fel s mint ilyen 1841-ben tartott képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvében szerepel. 1907-ben 5281— 1907. sz. belügyminiszteri engedély alapján átalakult rendezett tanácsú várossá. Az átalakulás formaságaival gyorsan végeztek, úgyhogy 1907. aug. 29-én megtartották a tisztújító közgyűlést, melyet az alábbi jegyzőkönyv örökített meg:

„Jegyzőkönyv. Felvétetett Újpesten, 1907. évi augusztus hó 19-én a város képviselőtestületének tisztújítószéki ülésén. — Újpest r. t. városban 3 kgy. 1907. számú véghatározattal szervezett polgármesteri, árvaszéki ülnöki, főszámvevői, pénztárosi, főügyészi és közgyámi állásoknak választás útján való véglegés betöltésére. — Fazekas Ágoston vármegyei alispán, mint a tisztújítószék elnöke, a bemutatott kézbesítési ívekből megállapította, hogy a képviselőtestületi tagok szabályszerűen meghívattak, a tisztújító széket megalakulnak nyilvánította s a jegyzőkönyv vezetésére Vrányi Teofilt hívta fel. — Azután előadta az elnök, hogy a 3. kgy. 1906. számú határozattal megalakított jelölő választmány a beérkezett pályázatok alapján az egyes állásokra. a jelölést elvégezte, mielőtt azonban ennek eredményét közölné, az 1886:XXII. t.-c. 8. 4~a értelmében szavazás esetére a szavazatszedő küldöttségbe a következőket nevezi ki: elnök: Jakab Géza, küldöttség! tagok: Csermák Károly és Héderváry Soma dr., küldöttségi jegyző: Vrányi Teofil. A községi törvény 78. §-a alapján elnöklő alispán a tisztújító szék helyeslésével a bizalmi férfiakul Vanyek Béla, Pohl Károly, Periek Károly és Fornheim Zsigmond városi képviselőket nevezte ki. Ezek után közölte az elnök, hogy a polgármesteri állásra egyedül Ugró Gyula dr., a község utolsó bírája pályázott s minthogy a törvényben előírt képesítést okmányokkal igazolta, a jelölő választmány őt jelölte, mire a képviselőtestület Újpest r. t. város polgár- mesterének egyhangú felkiáltással Ugró Gyula drt választotta, ki a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt nyomban letette. Az árvaszéki ülnöki állásra pályáztak Adamis Lajos, Pap Szilágyi Tibor, Deutsch Jenő és Fehér Márton dr. — Minthogy az utóbb nevezett három pályázó az 1886:XXII. t.-c. 73. §-ában előírt feltételeknek nem felel meg, amennyiben nem községi választók, a jelölő választmány Adamis Lajost jelölte, kit a közgyűlés egyhangúan árvaszéki ülnöknek választott. A főszámvevői állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Kiszela Vilmost jelölte, kit a képviselőtestület egyhangúan főszámvevőnek választott. A pénztárosi állásra a jelölő választmány az egyedüi pályázót, Radies Dávidot jelölte, akit a képviselőtestület egyhangúan városi pénztárosnak választott. A közgyámi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Emmerling Rezsőt jelölte,