Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
134 önk. Tűzoltó Egyesület. Parnok: ifj. Janda Győző. Hangya Fogy. és Ért. Szöv. Elnök: id. Janda Győző. Ügyvezető: Dobat) István. Üzletvezető: Adrián Pál. 1928. óta a pi’ isszentkereszti Hangya Szövi üzletvezetője. Háború egész ideje alatt orosz, román és olasz frontokon szolgált, mint számvevő őrmester szerelt le,' Kitüntetései: •koronás vas érd. kér,, szóig, érem és Károly cs. kor. Kommün alatt ellenforradalmi tevékenységéért fogságban volt. BETÜSOROSCÍMTÁR Asztalos: Srubek Gyula. Bognár: Richter Gyula. Cipészek: Major István. 1909-ben szabadult fel, 1918, óta pilísszent- kereszti cipészmester. Háború egész ideje alatt a 23, gy. ezredben szolgált, orosz fronton harcolt. Kitüntetései: br-onz vit. érem, Károly cs. kér., az ezredtől dicsérő oklevél, stb. Sándor bátyja hősi halált halt, Ferenc a fronton eltűnt. Dusanek Antal. Cséplőgéptulajdonosok: Gaján Márton 4 HP, Klausz Ferenc 6 HP. Földbirtokos: Kir. Közalapítvány 1842 kh. Főerdőmérnök: Pintér Sándor. Középiskoláit Léván, erdőmérnöki tanulmányait Selmecbányán végezte, a m. kir. Death, vallásalapítványi uradalom pílisszent- kereszti erdőgazdaságának vezetője. Háborúban mint tart. hadnagy vett részt. Károly cs. kér. tulajdonosa. Diószegi Mihály 22 kh. Fűszer- és vegyeskereskedők: Gaján Rudolf. Iskoláit helyben végezte, 1928 óta helyben kereskedő, nős, 2 gyermek atyja. Klausz István. 19>13-ban mint kőműves Pomázon szabadult fel, mint segéd ugyanott, Wienben és Budapesten dolgozott. 1916-ban hazatért atyjához, aki szintén kocsmáros volt és gazdálkodással foglalkozott, 1918. óta önálló kocsmáros és kereskedő. Közs. képv. testület tagja. Hangya szövetkezet. Hentes és mészáros: Gaján Márton. Kocsmárosok: Diószegi Mihály. 1897. cita van Pilísszentkereszten, ahol 1909-ben korlátlan italmérési jogot kapott. Közs, képv. testületnek virilis tagja stb. 1914—18-ig az 1. honv. gy. ezred kötelékében szerb, román, albán és olasz frontokon harcolt, mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüst és bronz vit. érmek. Károly cs, kér. stb. Klausz Antal. Mint hentes és mészáros 1919-fcen Budapesten szabadult fel, a koosmárcsságot atyjánál tanulta, aki cipészmesiter, majd kocsmáros volt. Közs, képv, testület tagja és közs, elöljáró, a közbirtokosság tagja stb. Háború egész ideje alatt a 32. honv, gy. ezred kötelékében frontom szolgált. Kitüntetései: kétszer bronz vit. érem, Károly cs. kér. stb. Pál bátyja orosz fronton hősi halált halt, Klausz István, özv. Klausz Gebhardtné. Kovácsok: Klausz Gyula, Klausz Ferenc. Pékek: Gaján Márton, Spiegelhalter József. Uradalmi munkavezető: Hrahovicki Mihály: 19'9ó. óta gr. Teleki uradalmában teljesít szolgálatot, különböző beosztásokban. Háború alatt 1914-ben az 1. honv. gy. ezredhez vonult be, 1916-ban orosz fogságba esett, ahonnan csak 1921-ben tért haza. Kitüntetései: kisezüst, kétszer bronz vit. érmek és Károly cs. kér. PILISSZENTLÁSZLÓ Nagyközség. Hozzátartozik: Sikváros puszta. Szentendrétől északnyugatra, a Szentlászló hegy alatt fekszik, A pálosoknak Szent Lászlóról címzett itteni kolostora a XIII, század végén keletkezett s a XIV—XV. századokban is fennállott. A török hódoltság megszűntével isméit a pálosok vették birtokukba. Az 1715. évi összeírás szerint 11, 1720-ban 25 adóköteles háztartás volt a községben. Az 1900. évi összeírt háztartások közül 10 volt magyar és 15 tót. Jelenleg tiszta magyar, r. kath. község. A pálos-rend feloszlatása után (1786) a helységet a pilismarón vallásalapítványi uradalomhoz csatolták, A róm. kath. plébániát 1788-ban alapították és a templom 1790-ben épült. Jelenleg a közalapítványi uradalom a birtokosa. Ez az ideális szép fekvésű hely jobb sorsra lehetne predesztinálva. A kereseti hiányban szenvedő lakosság évről-évre szaporodik. A törv-hat. kezelésébe vett vicinális útja elhanyagolt
