Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
189 Kovácsok: Pogány Géza, Varga András, Varga József. Kőművesek: Bittmann István, Dürr Ádám, Hajdú Lajos, Hrabál Frigyes, Gavitzky Béla, Sárközy József, Sütő László, Tóth Gyula, Kovács Lajos, ifj. Rakamazi József, Váli János. Lakatos: Nagy Lajos, Árpád u. 13. Szakmájában Uj szászom szabadult fel 1893-ban, 5 évig Magyaregresen önálló volt, majd a Máv. szolgálatában 17 évig működött, mint lakatos csoportvezető. Helyben 1925. óta önálló. 1920. óta közs. képv. test. tag, most törvénybíró. Ipartest, elnöke, Labdarugó Egyesületek társelnöke, OTT és az összes helyi kulture gye sülét tagja. Katonai szolgálatot a háború előtt teljesített. Keller Antal. Mérlegkészítő: Ampenzohn Károly, Árpád u. 50. Szakmájában Budapesen szabadult fel 1895-bam, márt segéd is ott dolgozott. 1923- tól Sarkadon cukorgyári mérlegszerelő volt, 1930. óta helyben önálló. Hadiszolgálatra 1915-ben vonult be, az orosz harctéren szolgált, 1916-ban, mint 90 százalékos rokkantat elbocsáj tolták. Felesége Döbrentey Gábor költő leszármazottja. Műszerész: Kneisl Károly, Bozoky Gyula u. 10-a. Szakmáját Wienben tanulta ki 1900-ban, mint műszerész Wienben, Németországban, Angliában dolgozott, 1927. óta helyben önálló. Kerékpár és varrógépeladással és javítással foglalkozik, előzőleg Budapesten 22 évig üzletvezető volt. Levente Egyesület elnöke, volt közs. képv. test. tag, egyh. képv, test tag, dalárda alapítója és első elnöke, FTK kerékpár alosztály elnöke, FTK alel- nöke, Iparoskör számvizsgálója, Kaszinó tagja, Hangya felügy. biz. tag stb. A háború alatt a honv, minisztériumban volt beosztva, mint tizedes szerelt le. Pékek: Bogdán Bálint, Horváth Pál, Rubint Nándorné, Szalag Já nos. Szikvízgyártók: Huszty Ferenc, Magyar Gábor, Weiser Rudolf. Szobafestők és mázolok: Földvári Vilmos, Stachel Frigyes, Szántó Adolf. Szövődé: Szegedi Miklós. Temetk. váll.: fíeldt Lajos, Trau- pert János. Tüzelőanyag kereskedők: Blau Ernő, Palkó Gábor, Sándor Márkus, Steuer Sándor, Weisz Imre. Yarrógépkereskedő: Kneisl Károly. Yaskereskedő: Gáboi Mi kiásná. Zö’dségkereskedők: Csákvári Józsefnél Géczy Zoltánná, Gönczől Sándorné, Fries János, Hegedűs Jánosné, Kroks Ferencné, Ru- zsinszky Edéné, Spóring János, Stolba Ferencné, Tóth Anclrásné, Traupert Jánosné. FÓT Nagyközség. Hozzátartozik: Bulgár-telep, Neáki-ház, Park- és Sikátorpuszta. 1405-ben Szondi István vajda fia, Ká^nai Benedek nyerte Zsigmomd királytól adományul, Palota, Alag, Sikátor, Káposztásmegyer, Iklad, Péteri, Szászhalom, másként Kálnahalom, Berki és Böki helyiségekkel. Ä török hódoltság alatt a község nem pusztult el. 1691-ben egynegyed, 1696-bem 1 és egynegyed portával rótták meg. Ekkor ciz Ujfalussy család birtoka volt, Ujfalussv Jánostól örökölte U if a1 ussy László, aki 1727-ben Bohus Sámuellel együtt a fa'u földesura volt. 1736-ban Ujfalussy László gyermekeinek birtoka. Ezektől vette meg Galanthai Fekete György és neje Niczky Anna és az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint még akkor is az ő birtokában volt. Tőle örökölte Galanthai gróf Fekete Ferenc, aki Csekomcs tábornoknak adta el, kitől 1808- ban özv. gr. Kn^olvi József*-<5 vá«ároU.a A7 1827. év1 -»14d‘i osztály alkalmával gróf Károlyi Istvánnak jutott. Ő nagyobbíttatt’a meg a kastélyt is, mely egyike a legszebbeknek és legnagyobbaknak a vármegyében, de a tulajdonos gróf külföldi tartózkodása következtében legtöbbnyire üresen árit. A szép kastélyt remek park veszi körül A helységben van még egy úri,lak, mely báró Orczv Tekláé volt. kitől gróf Károlyi László 1905-ben azt megvásárolta. Ezt özv. gr. Károlyi Istvánná 1885-ben építtette. Jelenleg gróf Károlyi László az uradalom birtokosa A róm k^'h plébániát 1845-ben alapította gr. Károlyi István. 1845-ben tették le a plébánia templom alapkövét is. A templom azon a helyen épült, ahol gr. bettete György l/84-ben eűy kápolnát építtetett, A templom építése az 1848—49wiki szabadságharc eseményei következtében egy időre megsza-
