Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
ser Ferenc 20, Kiinger Ferenc 25, Kiinger Antal 45, Kiinger Lőrinc 31, Kreisz Lőrinc 31, ifj. Kreisz Tamás 25, Krizsák János 52, Krizsák János 20, Krizsák József 20, Krizsák József 22, Payer András 40, Payer György 31, Pásztori József 39, Reich György 50, Reich Márton 20, Steiner György 22, Steiner György 22, Steiner Ferenc 22, Walter András 31, Walter József 20, Walter János 22, Wenzel György 20, Weber Lőrinc 50, Wéber Márton 38, Wieszt János 20, Wittek János 32, Wur- tzinger József 40. Fűszer és vegyeskereskedők: Báder Tamásné, Eisenkremmer János, Freund Antal, Kenczler Tamás, Payer János, Redér György, Steiner Ferenc, Steiner János, Weber Márton, özv. Weisz Sámuelnél Géplakatos: Mehrling Ferenc. Hentes és mészárosok: Stumpf János, Weber Lőrinc. Kádár: Károlyi János Gyula. Kaskötő és kosárfonó: Grimm József. Kerékgyártók: Sturtz János, Zink József. Korcsmárosok és vendéglősök: Pa- lányi Mihály, özv. Paxián József - né, Walter Antal, Walter Lőrinc. Kovácsok: Bender János, Bender Lőrinc, Eitzenkoffer József, Rup- pel János. Malomtulajdonos: Szabó Sándor. Marhakereskedők: Kreisz Tamás. Pékek: Préri Tamásné, Szabó Márton. Szíjgyártó: Lack Tamás. Vitéz: Görgényi Márton. TELKI Kisközség. — Körjegyzői székhelye: Budajenő. Ősrégi helység. Szent István tiszteletére emelt bencés apátságát Hédervári Micha (Miksa) bán, a későbbi nádor és bihari főispán, 1198-ban alapította, III. Ince pápának Imre magyar királyhoz intézett levelében Telegni alakban pusztaiként fordul elő. IV. László király 1277-ben a margitszigeti apácáknak adta. Plébániája már az 1332—33. évi pápai tized jegyzékben szerepel. 1455-ben a Gasraiak, később Guthi Országh Mihály volt a község földeisura. 1543-ban a törökök elpusztították és templomát lerombolták. 1593-ban Etyeky Józsa vette meg az egész helységet a koronától. 1690—95-ben elpusztult hely, I. Lipó't király az apátság címét és jövedelmét 1700-ban a síkéit Szent Benedek rend főpapjának, Sebestyénnek adományozta- Bél Mátyás 1737-ben még mint pusztáról emlékezik meg róla. 1848-iig a telki apátság volt a helység földesura. Mostani róm. ikath. temploma 1807-ben épült. A tagosítás 1859-ben vette kezdetét és 1863-ban per útján nyerít befejezést. Jelenleg a m. kir. közalapítványi uradalom a helység legnagyobb birtokosa. 1200 k. hold, melyből 400 kh. szántó, 1938, évi lejárattal haszonbérbe van adva. Sváb ajkú, írendezett viszonyok közt élő szorgalmas lakossága van. A villanyvilágítás be van vezetve. A világháborúban elesett hősi halottak száma: 10, hadiözvegyeké: 3, hadárváké: 6. A földbirtokreform folytán a m, kir. közalapítvány tulajdonát képező földbirtokból kishaszonbérleteket osztottak ki. Erdőbirtok: 736 kh., Közalapítványi erdő, melyet a m. kir. Közalap kezel. Cser, tölgy, bükk, fenyő, 30 éves vágási turnus. Vas. áll.: Torbágy (9 km.). Posta, Tel.: Budajenő Táv., cső.: Páty. Főszb., Váí. kér.: Bia. Törvszk., Járb., Tkv., Pü. ig., Adóit., Mező- gazd. Kamr., Iparfü., Keresk. Kamr., OTL: Budapest. Pü. bizt., Pü. szak.: Budafok. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 303. lélek. Magyar: 10, német: 293. R. kath.: 30Ó, ref.: 3. Házak száma 70. Az 1930. évi népszámlálás szerint lukossága: 323 lélek, házak szá- ma: 69. Területe: 1819 kli., melyből a községé: 32 kh., szántó: 884, rét: 46, legelő: 24, erdő: 736, szőlő- 70, kert: 4, terméketlen: 52 kh.
