Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
50 Jószágig.: Remenyik Imre, tel. 1. Környei István. 1905-ben ló kih. földjén kezdett önállóan gazdálkodni, amelyet szorgalmával 34 kh.-ra szaporított fel. Szőlőtermeléssel is foglalkozik, 192Q—24-ig iközs, elöljáró, majd törvénybíró és h. bíró volt, ref. egyházközség volt presbitere, járási mezőgazd, bizottság volt elnöke, jelenleg tagja, közs, urbéresség elnöke, közs, képv. test, tagja stb. 1960-ban Pestvármegye törvényhatósági bizottsági tagnak választották meg. Háború alatt 1914- ben orosz fogságba esett, ahonnan 1918-ba.n megszökött. Bálint András 32, Engler Mihály 24, Hegedűs András 40, Holczer Mátyás 45, Karika Jáxtos 24, Körmendi József 36, Környei István 28, Mészáros József 26, Pénzes József 37, iff. Pénzes István 21, Reichenbach Antal örök. 39, Reichenbach György 39, Ritschmann Márton örök. 36, Szabó István 35, Szabó Károly 33, Szabó Lajos 36, Szalai József 28, Szikra István 22, Steiner Ferenc 22. Fűszer- és vegyeskeresk.: Czanil Ignác, Hangya Szöv. Holczer Pál, Hochstrasser Miklósné, Karlovits János, Szabó Gyula, Schultheisz Gábor, Wächter Ferenc. Gabona- és terménykereskedő: Schultheisz László. Géplakatos, vili. szerelő, motor- javító és kerékpárkölcsönző üzem. Holczer Pál. 1915-ben Bpesten szabadult fel, a csepeli töltánygyárban 2 évig mint előmunkás, Ganz gyárban, a Zsámbéki Hengermalomban mint gépész sitb. dolgozott. 1922-ben a bpesti technológián motorszerelői, 1929-ben pedig a bpesti Keresik, és Iparkamarában villanyszerelői vizsgát tett, 1926 óta önálló mester. Több helyi egyesület tagja. Háború alatt a csepeli tölténygyárbam dolgozott. Kádár: Povelka Mihály. Koesmárosok: Szeitz Ferenc. Mint kőmíves 1907-ben Bián szabadult fel. Segédéveit Bpesten és Bián töltötte, 1919 óta önálló vendéglős. Vendéglőjét 1927-ben teljesen átépítette. „Nemzeti Mozgóképszin- ház“-,at 1929-ben létesítette, Közs. képv. test. és Levente Egy. tagja, a Polgári Lövész Egy, alelnöke, az Ónk. Tűzoltó Test. számvizsgálója stb. Háború egész ideje alatt orosz, román és olasz frontokon harcolt, mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: háromszor br. V, é., koronás ez. és hr., szóig, érd. kér, és Károly cs. k. Mohács István, Sipka Sándor. Kosárfonó: Tóth József. Kovácsok: Kineth Lajos. 1886-ban Esztergomban szabadult fel, mint segéd 9 éven át Bpesten, Herceghalmon, Nagytétényben stb. dolgozott. 1895—1914-ig a herceg Metternich uradalom kovácsa volt. 1914 óta pedig önálló mester, Biai Iparosak és Keresik, Körének tagja és első elnöke volt stb. Háború alatt háborús szolgálatot teljesített. Ferenc fia és veje résztvett a háborúban. Hajzuk József, Hermán József. Lakatosok: Holczer Pál, Wottova Sándor. Liszt- és terménykereskedő: Schultheisz László. Malmok, műmalom: Ilona henger- malom. Tulajd.: Mészöly László. Darálómalom. Tulajd.: Szabó János. Mészárosok és hentesek: Búza Gyula. 1896-ban Győrben szabadult fel, mint segéd Wien ben, Bpesten, Csornán és Pécsen dolgozott. 1907 óta önálló mester. Biai Iparosok és Keresk. Körének alapító tagja, volt elnöke, Önlk, Tűzoltó Test, ellenőre, Hangya Szöv. és a Takarékpénztár felügy. bizottságának tagja stb. Két fivérével együtt végigküzdö'tte a háborúit, Lipka Sándor. 1917-ben Bián szabadult if el, mint segéd atyja halála után üzletüket vezette, amelyet 1924-ben átvett. Üzletét atyja 1876-ban, a korcsmáját pedig 1883-ban alapította. Korcsmája, amelyet 1929-ben áfépíttetett, az Iparosok és Keresk. Körének helyisége. Közs, képv. test,, az Ónk. Tűzoltó Test,, Levente Egy,, Dalárda stb. tagja. Két fivére végig- küzdötte a háborút, egyik fivére orosz fogságban volt. Klein Lajos, Reichenbach Mátyás. Mozgóképszinháztulajd.: Szeitz Ferenc. Papucsos: Nikolcsics Mihály. Pékek: tótfalusi id. Jakoss J. Gyula. 1890-ben Bpesten szabadult fel, mint segéd Bpesten és Bicskén dolgozott, 1898 óta önálló mester, A Biai Iparosok és Keresik. Körének egyik megalapítója, első pénztárosa volt stb. Háború egész ideje alatt katonai szolgálatot teljesített. Gyula fia üzletének vezetésében segédkezik.
