Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Biai járás

48 frontokon harcolt, megsebesült. Mint tant. főhadnagy .szerelt le. Kitüntetései: III. oszt. kát. érd. kér. és Sign, Laud, a kardokkal, arany és br. v. é., Károly cs, ik. stb. Adóügy: jegyző: Baliczky Béla. Se­gédjegyző: Zsembery Péter Pál. Közs. írnok: Bojtár János. Közs. bíró: Bálint József. Törv.-bíró: Mészáros András. Pénztáros: Sza­bó József. Közgyám: Wächter Ferenc. Postamester: Dorner Pálné. Áll. főnök: Márk Károly főintéző. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. kath. egyház. Plébános: Gáger József. R. kath. elemi isk. Igazgató-tanító: Dévai Gyula. Tanítók: Schwartz Károly. Tanítóképzőt 1908-ban Ungváron végezte. Pedagógiai pályáját Szenteleken kezdte meg, utána Torbágyon tanított, majd Sasován a Julián Egy. vezetőtanítója volt, 1919-ben Biára helyezték mint a ír. kath. el. iskolába beosztott áll.íanítót, ahol 1929-ben r. kath. felekezeti tanítóvá választották meg. Iskolán- kívüli Népmívelődés előadója, a Levene Egy. elnöke és főoktatója, az Analfabéta tainfo- lyarn vezetője, az áll, kisdedóvó felügy. bi­zottságának elnöke, a Hangya Szöv. ügyv. igazgatója, a Nemzeti Társaskör titkára stb. Háború egész ideje alatt román és olasz frontokon harcolt, 1918-ban olasz fogságba esett, 19ll9-ben mint fart, zászlós szerelt le. Br. v. é. Károly cs, kér. és háborús emlék­érem tulajdonosa, Dorner Pál, Sárközi Ferenc, Sze- pány István. Ref. egyházközség. Lelkész: Bar- kász Kálmán. Ref. elemi isk. Rektor: Varga Ist­ván. Tanítók: Csutak Lajos, Varga Zsig- mond, Brandeger Anna, Nagy Julianna. Közegészségügy Orvosok. Közs. orvos: dr. Steer Márton. Érettségit 1914-ben Bpesten tett, egyetemi tanulmányait is Bpesten végezte, dokorrá avatták 1921-ben, Orvosi gyakorlatot Bpes­ten a Németvölgyi Tüdőgondozóban és a klinikákon folytatott, 1922-ben mint helyet­tes körorvos Budajenőre került, majd vasúti pálya orvos, Torbágyon magánorvos volt. 1924 óta Bia iközs, orvosa, O. T. B,, a her­ceg Metternich uradalom orvosa, a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egy. rendelőorvosa, egészségügyi előadó, stb, Háború alatt 1915- ben vonult be, 9 hónapon át orosz és albán frontokon harcolt, 1918-ban minit tart. egész­ségügyi hadnagy szerelt le. Kitüntetései: arany érd, iker. kardokkal, a v. é, szallag- já,n, nagyez., kisez. és br. v, é. és Károly cs, k. Fogorvos: Gaálné dr. Szabó Erzsé­bet. Érettségit 19lló-ban Bpesten tett, egyetemi tanulmányait a fővárosiban és Pécsen vé­gezte, doktorrá avatták Pécsen 1927-ben. Or­vosi gyakorlatot bpesti klinikáikon és köz- kórházakban folytatott. 1928 óta Bián ön­álló fogorvosi rendelője van. Férje 1917— 18-ig katonai szolgálatot teljesített. Gyógyszertár a Magyar Koroná­hoz. Tulajdonos: Gonda Ármin. Szülésznők: Szőke Nagy Elekiié, Szeitz Rókusné. * EGYESÜLETEK, SZÖVETKE­ZETEK ÉS PÉNZINTÉZETEK Önk. Tűzoltó Testület. Parancs­nok: Zsembery Péter Pál. Biai Iparosok és Kereskedők Köre. Alakult 1922-ben. Első elnöke Felitser Ig­nác bognárm., alelnöke Kineth Lajos kovács m. volt Tagjainak száma 55. 250 kötetes könyvtára van. Kulturális és műkedvelő elő­adásokat rendez. Elnök: Feltser Ignác. 1884-ben Zalaegerszegen szabadult fel, mint segéd Nagykanizsán, Keszthelyen, Veszprémben, Bpesten, Sopronban, Bécsúj­helyen, Klosterneuburgban, Wienben, Gráz- bam stb. dolgozott. 1893 óta Bián önálló mester. Közs, képv, test, tagja, a Biai Ipa­rosok és Kereskedők Körének egyik alapí­tója és elnöke stb. Gyula fia háború alatt 24 hónapon át orosz és olasz frontokon har­colt, megsebesült, több kitüntetés tulajdo­nosa. Alelnök: Szabó S. Gyula. Titkár: Holczer Pál. Jegyző: Burudics Lajos. Pénztáros: Kiss Lajos. Könyvtáros: ifj. Jakossy Gyula. Biai Olvasó Népkör. Alakult 1877-ben. Megszervezője Karikó János gazdálkodó, népköltő, első elnöke Se­bők József ref. lelkész volt. Saját helyisége van. Tagjainak száma: 40. 200 kötetes könyvtára sajnos a román megszálláskor részben megsemmisült. 1930-ban a rádiót is felszerelték. Célja a hazafias és kulturális eszmék ápolása és terjesztése, valamint ta­gok műveltségének állandó továbbképzése. Elnök: Karikó János. 1910 óta 24 kh. földjén önállóan gazdálko­dik, 19118 óta a közs. képv. test. tagja, 1927

Next

/
Oldalképek
Tartalom