Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
RÁKOSSZENTMIHÁLY — Nagyközség. — Azielő'tií, pusztaként, Csömörhöz tartozott. A török hódoltság után 1690--95-ben elhagyott helyként írták össze. A XVIII. századiban Csömörrel együtt a gödölilöi uradalomhoz tartozott. Mikor a gödölilöi tirádáimat a belga bank megvette, részletekre osztva adták el, később pedig mintegy 140 holdat 3—8 holdas telkekre fölosztottak belőle s többnyire fővárosiaknak adták el nyaralók céljaira. 1870 óta már számos nyaraló épült itt. A községben van egy takarék és hitelszövetkezet és három társaskör. Á helység neve 1900 előtt Pusztaszentmihály volt. A Gellérthegy magasságában fékszik, lakó- és nyaralótelep. Házaik és villák kert ok kel körülvéve, nagyobbára fővárosi elfoglal tságú tisztviselők lakják, így élénk társadalmi életet éltnek. Tíz egyesületet és klubot tartanak fent, melyek nagyobb száma sportvonafikozású. A sajtó is képviselve van egy jól szerkesztett heti lappal. A lakosság sokat áldoz kultúrintézményeire. Polgári fiú és leányiskolát tartanak fenn, azonkívül van három, sok tanerős elemi iskola és két óvoda. A községben 12 orvos és több ügyvéd folytait praxist. A világháborúban bevonult katonák száma: 480, a hősi halottaké: 70, a hadiözvegyeké: 50, hadi árváké: 75. A hősi halottaknak emlék fel állíttatott. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 14.500. Színmagyar. R.kath.: 11.834, .ref.: 1280, ágh. ev.: 628, unit.: 4, g. kath.: 56, g. kel.: 12, izr.: 656, egyéb: •30. Házak száma: 2444. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 14219 lélek és 2935 ház van. Területe: 1358 kh., melyből a községé 150 kh. Szántó: 925, rét: 243, legelő: 12, erdő: 12, szőlő: 11, kert: .24. Nem termelő község. Talajviszonyok: fekete agyagos. ; Vas. áll.: Rákosszentmihály. Autók uszjárat rendszeres. Posta, Táv. és Tel.: helyben. Fő- ;>zolgb., Törvsz., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Iparfü., Keresk. Kamr., 0. IfT. I.: Bpest. Tkv., Adóh., Járásb.: uGödöllő. Pü. bizt.: Újpest. Pii. szak.: ■Rákospalota. Vál. kér.: Pestkörnyéki. [HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. \ ezető-jegyző: Krenedits Sándor. 1898-ban helyben mint s.-jegyző kezdte • meg működését és előkészítette a községnek ) önállósítását, amint 1902-bem .a bélügymím. < engedélyezett. A község alakulása óta annak iff ő jegyző je és az összes iskolák, községháza a,és egyéb középületeik létesítése az ő kezdeménye rése éis irányítása mellett történt, A :';ht lyceli r. kath. egyháznak és az Űri klaszi- n ttónák elnöke. Asz összes társadalmi és köz- gazdasági mozgalmak irányítója, illetve ve- s zetője. Felesége a helybeli Mainsz, és Stefána szöv. elnöke és e téren fejt ki buzgó és odaadó munkásságot. Aü. jegyző: dr. Kubinyecz Lajos. Középiskoláit Makcn végezte és a háború után, mint jegyzőgyakornok helyben kezdte meg működésiét, majd 1921-ben a jegyzői tanfolyam elvégzése után folytatta tanulmányait és egyetemi diplomáját Szegeden személte. 1922-ben megválaszt otlták adóügyi aljegyzővé, majd 1927-ben adóügyi jegyzővé. A háborúban 1915-t :1 az 1. honv. gy. ezred kötelékében olasz fronton harcolt, megsebesült. Mint t. zászlós szerelt le. Közig, jegyző: Dibusz Sándor. Középiskoláit Vácott végezte, majd a háború befejezése után Kistarcsán és Veres- egyházán gy ak ornoko sk adott. 1925-ben Egerben végezte a közig, tanfolyamat, ahol kitüntetéssel képesíttetett. A jegyzői oklevél megszerzése után Cínkotia községben vá lasztott ák meg iái jegyzőnek. 2 évi működés után helyben választották meg és azóta mint közigazgatási jegyző működik, A háborúiban a 32, gy, e. kötelékében az orosz fronton harcolt, ahol 1916-ban súlyosain megsebesült. Aljegyző: Weinzierl Gyula. Közs. bíró: Kecskeméthy Vince. Az állam szolgálatában 15 éviiig működött Budán, a kertészeti főiskolán, mint szaktanító, 1920 óta a köziség bírálja. 32 éve gondnoka a ref. egyháznak, a Tűzoltó Testület elnöke, sitb. Mindennemű községi és egyházi mozgalomban tevékeny részt vesz. Törv. bíró: Stoff er Gyula. Pénztáros: Poros Istvánt. Közgyám: Schulek Károly. Számtiszt: Dé- csy Jenő. Fogyasztási ellenőr: Orbán Antal. 1929 óta a községi fogyasztási adóhivatal vezetője. Tagja valamennyi társadalmi egyesületnek. Működő tagja és pénztárosa a helybeli Önik. Tűzoltó Egyesületnek. Az 24*
