Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Központi járás

367 Elnök: Lipthay Sándor, Alelnökök: Tóth Gyula,'Szász Tibor. Jegyző: Kampos István. Pénztáros: Tóth Gyula. Magyar Asszonyok Nemzeti Szö- A^etsége. 1920-ban alakult, Hackl L. Lcijosné .alapí­tó ti ja. Tagok sráma: 250. Négy szakosztálya inűködOk: ú. m.: kultúr, jótékonysági, szerve­zés’: és propaganda. Díszelnök: baji Patay Andrásné. Elnöknő: Hackl N. Lajosné. Al- elnöknő: Harmatit Ödönné. Tit­kár: dr. Papp Máityásné. Pénz­táros: Trubschaw Berta. Jegyzők: dr. Busffy Istvánná, Kardosné Sztipán Mária. Rákosliegyi Úri Kaszinó. Elnök: Egyed József ny. csendőr-ezredes. Ivákosliegyi Iparosok és Kereskedők Köre. Elnök: Wie sing er János üveges mester. NYUGDÍJASOK. Bartos Károly ny. Máv. felügyelő. Érettség i t Nagyenyeden tett. Vasúti tiszt - képző tanfolyam elvégzése után az .aradi ü. v,-hez került minit forg. tiszt. Békésein, Gyu­lán, Szegeden, Budapest ny. p. udvaron tel­jesített szolgálatot. 1927-ben vonult nyuga­lomba. Minden társadalmi egyesület tevékeny tagja. Károly fia végigharcolta a háborút. Berencsy Károly ny. posta főfel­ügyelő. Gimnáziumi érettségit Debrecenben tett, 36 évig állott a m. kir, posta szolgálatában, 1925-ben vonult nyugalomba. László fia végig- küzdötte a háborút. Többiziben .súlyosain se­besült. Dohy Mihály ny. isk. igazgató. Középiskoláit és a tanítóképzőt Máramaros- s-zigeten végezte 1881-ben, Tiszadobom, Vecsé- sen, Hódmezővásárhelyen működött. 1922-ben vonult nyugalomba. Rajztant tás terén .kifej­tett eredményes munkásságáért díszoklevéllel tüntették ki úgyszintén 1912-ben a hódmező­vásárhelyi kiállításon díszoklevelet nyert, azonkívül számos oklevél tulajdonosa. Ferenc és Sándor fiai végigharcolták a háborút, Sán­dor mint hadnagy szerelt le. Györffy Imre ny. Máv. főintéző. Középiskoláit Csurgón végezte. A vasúti tisztiképző tanfolyam elvégzése után Fiúmé­ban, Zágrábban, Károly városban, Kaposváron teljesített szolgálatot. 1923-ban ment nyug­díjba 35 évi szolgálat után mint főintéző. Zoltán és Elemér fiai végigiküzdöfték a hábo­rút, Zoltán mint főhadnagy, Elemér mint bdpr. j. örm. szerelt le. Komorovszky Antal ny. szkfőv. altiszt. Szabó mesterséget tanult, Kassán volt ön­álló szabómester. Arvőszeiknél minit altiszt 27 éviig, a polgármesteri hivatalban 9 évig teljesített szolgálatot. 1930-ban vonult nyuga­lomba. 1917-ben őfelsége a IV. o. polig. ha­di ér demkeresz t tel tüntette ki. István fia mint t. hadnagy harcolt a háborúban, 50 szá­zalékos rokkant let. Masztich József ny. ig. tanító. A tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. 50 évig működött a tanítói pályán. 13 évig Hegybányán, (Honit-m.) mint kántor-tani tó, majd Rákospalotán, Sárin, Virágperegin, Tá- pi őszen tmárt on ban és 30 évig Rákoskeresztú­ron tanított. 1906-ban a Szent István Társu­lat. kiadta magyar és tót nyelven 820 olda­las imádságos és énekes könyvét. Ugyanezt 1926-ban újból kiadta bővítve a tót szöveg kihagyásával. 1926-ban nyugalomba vonulása - kor a kormányzó úr őfő méltósága a IV. o. magyar érdemkere'ztlel tűn telte ki. Mühlbauer Lajos ny. Máv. tiszt. Középíiiskaláilt iBpesten végezte. Pályáját a Szamcsvölgyi vasutaknál kezdte. Dósén. Nagybecskereken, Temesvárolt, Bródon és Bpesiten teljesített szolgálatot. 1926-ban vo­nult nyugalomba, Önk, Tűzoltó Testület vá­laszol. tagja. Háború alatt teljesített szolgá­latainak elismeréséül a polgári érdem kér. IV. osztályával tüntették ki. , Kikáisy Antal ny. Máv. főfelügyelő. Középiskoláit Bpesten, a felsőipariisíkolát Wienben végezte. A bécsi Siegl-féle mozdeny- gyárban volt gyakornok, majd a Máv-hoz ke­rült Budapestire. 39 évi szolgálat után mint főfelügyelő vonult nyugalomba. Aktiv ideje alatt a BTE és a Budapesti Dalegylet tagja volt. Pásztort) Zoltán 111. cs. j. f. tábla­bíró. Középiskoláit Pozsonyban, a jogot Po­zsonyban és Kolozsvárott végezte, 1892-be* lépett az igazságügy szolgálatába mint jog- gyakoiriniok Kolozsvárott, Désen minit jegyző, Vájd ahun yadon ailbírő, Nagyilcndán vezető járásibíró volt, majd Désire került a törvény­székhez, ahol tábliabírói címet és jelleget kapott. 1920-ban menekült, és a pestvidski törvényszéken kapott beosztást, 1927-ben ikapla a kúriaiéiról címet. Boszner Lajos ny. Máv. főfel­ügyelő. Gimnáziumi érettségit Budapesten tett. A vasúti tisztképző tanfolyam elvégzése után Trencsénbe nevezték ki pénztárosnak, A vág- völ'gyi vonalon és Pozsonyban a forg főnök­ségnél 20 évet töltött, majd az igazgatóság­hoz került. 39 évi szolgálat után vonult nyu­galomba mint főfelügyelő. Az evangélikus egyház vezető felügyelője, közs, képv. testü­leti tag.

Next

/
Oldalképek
Tartalom