Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
365 RÁKOSHEGY Nagyközség. Rákoskeresztúr községtől 1922. évben különválva, nagyközséggé önállósította magát, így ikülönös törtónete nincs. A község önállósításánál Kottász Zoltán főjegyzőnek nagy érdeme van. A község Lakóinak nagy része fővárosi ellfcglaltiságú tisztviselőkből és iparosakból áll. A villanyvilágítás be van vezetve. A világháborúban bevonult katonák száma: 150, a hősi halottaké: 5. hadiözvegyeké: 4, hadiárváké: 11. A földbirtokreíorm folytán 83 házhelyet és 13.000 D-öl mezőgazdasági ingatlant oosztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 3685 lélek. Színmagyar. R. kath.: 2300, ref.: 900, ág. ev.: 300, unit.: 10, g. kath.: 20, g. kel.: 5, izr.: 150. Házak száma: 821. Az 1930. évi nép- számlálás szerint ti községben 4198 lélek és 1022 ház van. Területe: Ml kh., melyből a községé: 5 kh. Szántó: 120, legelő: 28, szőlő: 59, kert: 173, terméketlen: 97. Talajviszonya: kavicsos homok. Termények: rozs és gyümölcsfélék. Vas. áll.: helyben. Szállás: Mitro- vátz Adolf vendéglősnél. Posta: helyben. Táv., tel. és cső.: Rákoskeresztúr. Törvsz., Főszb., Pü. ig., Mezőg. Kamr., Iparfü., Ke- resk. Kamr., OTI: Budapest. Já- rásb., Tkv., Adóh.: Gödöllő. Pü. bizt., Pü. szak.: Gyömrö. Val. kér.: Pestkörnyéki. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: Rákoskeresztúr 15. Vezető jegyző: Kottász Zoltán főjegyző. Gimnáziumi érettségit Szarvason tett, a közig, tanfolyamot Budapestem végezte. 1922 óta a község főjegyzője. Rákoshegy község alapítása és önállósítása az ő nevéhez fűződik, 1914-ben bevonult a 301. h. gy. ezredhez, az orosz, román és olasz frontokon harcolt az összeomlásig. Mat t. főhadnagy szerelt le. Aljegyző: Pribelszky György. Közs. irodatiszt: Takáts Pál. Középiskoláit Lippan végezte. Pestszent- lőrimoen volt gazdasági ellenőr. 1922 óta közs. irodai tiszt Rákoshegyeu. Háborúban 1915— 1918-ig a 23. repülő századnál műszaki irodavezető altiszt volt. Vas, érd. kér. tulajdonosa. Közs. bíró: baji Patay András ny. főispán. Közép iskoláit Wien. ben az egyetemet Wden- ben és Budapesten végezte 1914-ben 8 évig Bér eg vármegye főispánja volt. Mint főispánt a Lipótrend lovagkeresztjével tüntették ki. Rákoshegy község alapítója, áll. iskola és iroda alapítója és gondnoksági elnöke, Kaszinó, dalárda, Iparosikor, RSE és Levente Egyesület díszelnöke. Törv. bíró: Wiesinger János. Üveges mesterséget tanúit, 26 évig művezető volt. 1919-ben önállósította magát. 2 éve * község törvénybír,ája. Iparoskor elnöke, Ipar- testület alelnöke, Levente Egy., RSC választmányi tagja, egyháztanács tagja. 1915-bem bevonult a 7. h. gy. ezredhez, mint gép-puskás az orosz fronton harcolt, 1916-ban fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza minit csere- rokkant. Pénztáros: Kunicsó Gergely. Gazdálkodással foglalkozott, majd 16 évig az Orsz. Takarékpénztár altiszt-pénzbe szedő je volt. 4 éve a község pénztárosa, előzőleg törvénybíró és iközgyám is volt. Mozgósításkor bevonult az 1. h, gy. ezredhez, 2 évig az orosz fronton harcollt, majd fogságba esett, ahonnan 1920-ban tért haza. Közgyám: Puskás Sándor ny. Máv. főfelügyelő. Középiskoláit Zilahom végezte, a budapesti műegyetemen nyert mérnöki oklevelet. Egy évig a műegyetemen volt tanársegéd, majd a Máv. szolgálatába lépett mint s.-mémök. Főbb működési helyed: Nagykáta, Csúcsa, Brassó, majd Bpesten pályfenntartási főnök lett. 1917-ben nevezték ki főfelügyelőnek, 1926-lban vonult nyugalomba. Orsz. Mérnök Egyesület tagja, községi közgyám, Sándor fia végigküzd ötté a háborút s harctéren szerzett betegségében halt meg 1922-ben. M. kir. postahivatal. Postamester: Csurgay Béla. Középiskoláit és az egyetemet Pécsett végezte, 1 és -fél évig -a pécsi reáliskola tornára volt, 1926 óta a helybeli postahivatal vezetője. A Földrajzi Társaság tagja. Az ő érdeme, hogy a III. őszit, postahivatal ma I osztályú.
