Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
33.3 Malomtulajdonos: Grósz Lajos. j Mészárosok és hentesek: Grósz János. 1929-ben nyitotta meg üzletét, előzőleg | édesapjának, ki törvénybírája a köizségnek, gazdaságában dolgozott. Mozgósítástól 'kezd- I ve 1918-ig a 41. hadosztály tisztisxakácsa volt, mint szakasz vezető. Kray János. Iparát Székesfehérvárott 'tanulta, 10 évig dolgozott mint segéd a fővárosban és vidéken, 1925 óta önálló. A háborút végigharcolta, megsebesült. Kitüntetése: Kétszer bronz v. é. és Károly cs. iker. Pencz István. Iparát Budafokon tanulta, 1901-ben szabadult íel. 5 évig mint segéd dolgozott, 1908- ban lett önálló. Iparostanonc vizsgáztatóbizottság tagja. A háborút végigküzdötte. megsebesült, mint tizedes szerelt le. Bronz v. é. és Károly cs. iker. tulajdonosa Szick Antal. Szakmáját Újpesten tanulta, 1915-ben szabadult fel. Mint segéd 9 éviig Budapesten és a környéken dolgozott. 1929 óta önálló. R. kath, egyháztanáus tagja, Baross Gábor-belepi Polgári Kör választm. tagja. Háborúban 1916- tól vett részt mint tüzér, megsebesült. 29 hónapig olasz fogságban volt, ahonnan megszökött, Kitüntetése: kétszer bronz v. é., Károly cs. kér, Braun István, Bayer György, Klu- dák József, Láng János, Huber Ferenc, Huber Jakab. Mozgóképszínház: A polló mozgó. Bérlő: Gerber Dezső. Órás és ékszerész: özv. Benda La- josné. Néhai férje 1905—29-ig, haláláig volt órásés ékszerész a községben. A Polgári Kör alapító tagja, valamint pénztárosa volt. 1929 ót* özvegye vezeti az üzletet 1 segéddel. Pékek: Böhm Izidor, Grósz Ferenc, Huffnager Imre, Stifft Károly, Spüler János. Rövidáru kereskedők: Bleyer Andor, Schwartz Miksa. Szálloda: Export szálló. Szíjgyártók és nyergesek: Prühl Lajos, Weiner Lajosné. Szik vízgyárak: Haszán József. 1925-ben alapította szlkvízgyárát, előzőleg édesapja bányájában dolgozott 7 évig. A Nemzeti Hadseregiben teljesített katonai szolgálatot, Schillinger Ferenc, Wittmann Jánosáé. Szobafestők és mázolok: Frisch Manó, Wallner Vilmos. Tüzelőanyag kereskedők: Bleyer Ernő, Pencz István, Pencz József. Tűzifaárúsok: Bleyer Ernő, Böhm Izidor, Burger Zsigmond, Pencz István, IJencz József. Ügynökök: Ingatlan ügynök: Bischof Gyula. Varrógép kereskedő: Schächter Lázár. Vitézek: Barotányi Ferenc isk. ig., Farkas István csend, th., Beret- vás József szakács, Vida István szíjgyártó s. PESTHIDEGKUT Nagyközség. Hozzátartozik: Malomcsárda, Máriahegy, Szögliget, Má- riaremete, Remetekertváros, Hársakalja, Kővár, Széphalom, Várhely, Erzsébettelek, lakott helyek. 1255-ben IV. Béla király a margitszigeti apácáknak adja cserébe a Mécsé neivü birtokért. Az 1580—81. évi török kincstári adólajstiromok szerint a budai szánd zsákhoz tartozott. Ekkor máT puszta birtokként szerepel az adólajCitromokban. 1690-ben az elpusztult helyek között írták össze. 1715-ben 11, 1720-ban 12 adóköteles háztartását vettek fel. Lakosai ékkor mind németek voltak. 1770-ben a káró Péterffy és a Nádasdi Tersztyánszky, 1848 előtt a Steinbach, a Szunyogh- és a Jón&ouzc/i-család ok voltak a helység földesuriai. Ezéken kívül 1860-ig a Ta/iy-család volt birtokos. Jelenleg Szabó Elemérnek van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. plébániát 1736-ban alapították. Ebben az évben épült a plébániatemplom is. A hatar-rendezés 1867-ben és a szőlődézismavált- ság 1870-ben történt. A határban egy XVII. századbeli templom romjai láthatók. A községhez tartozik Mária-Remete, látogatott búcsú járóhely, mely a hegyek között, regényes vidéken fekszik. Van itt szentkút és díszes templom, mely 1899-ben épült. Közel van a fővároshoz, a hűvösvölgyi villamos végállomástól kb. negyedórányira, amiért is ünnepnapokon a kirándulók százai látogatják, A világháborúban bevonult katonák száma: 300, a hősi (halottaké: 64, a hadiözvegyeké: 35, a hadiárváké: 16, A hősi halottaknak emlék felállítása tervbe véve, A földreform folytán a község igénylői 36 házhelyet kaptak.
