Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Központi járás
328 1930 óta van iparjoga, 1922-ben menekülit a szerbeik által megszállt területről, minit katonaszökevény. Zenetanárok: Hubay Aladár, Jenek if Antal. Vitézek: Szendy Béla kir. főmérnök, Técsy Zoltán tanító, Lehel Ferenc kőmíves, Haraszti Károly asztalos, Garai József kőmíves. NAGYTÉTÉNY Nagyközség. — Hozzátartozik: Baross Gábor- és Ssabó-telep. A budai előhegyek alatti lapályom, a Duna mellett fekszik. A középkoriban caaik egy Tétény helység volt. 1405-ben a Kapron:zaiak nyerik adományul Zsigmond kráJytói, 1409-ben azonban elvette tőlük és cserébe Kókai Kácsi János jószágait adományozta nekik, 1405—1409-ben Pest-, 1424-ben Fejér vármegyéhez számították. 1454-ben a Héder- váryak birtokában találjuk. 1525-ben városi kiváltságokkal bírt; ekkor Ákosházi Sárkány Ambrus birtokában volt. Plébániája 1332—33-ban már fennállott, s ekkor ©gyházilag a veszprémi püspökség budai föespereisi kerületéhez tartozott. Az 1720. évi össze írásban a nemes községek között szerepel. 1737-ben 12 izraelita lakosa is volt. 1739-ben báró Száraz György volt a helység földesura, aki a falubeli, de teljesen elpusztult templom helyébe, a faluin kívül kápolnát építtetett. A XVIII, száradban, a Paksy-Jármy örökség névén, a Tahy család brtokába került. A XIX. század első felében a báró Pacassi, a gróf Hadik és a báró Rudnyánszky családok voltak a helység földesurai. A róm kath. templom 1742-ben épült. 1849 január első napjaiban, amidőn Görgey hada Buda felé hátrált, Zambelly ezredes itt verte vissza Edelsheim d.ragonyosait. 1898 június 27-én az egész batári nagy jégverés pusztította el. A község közepén régi épület áll, mely jelenleg Lőwy Ernő örököseié és cselédlakásnak használják; erről a hagyomány azit tartja, hogy Mátyás király építtette iá vadászi atkája számára s ezért kutyavárnak nevezik, A . határban több kőbánya található. Itt van továbbá a katonai kincstár gyakorlótere és hatalmas lövőháza. Számos ipari és gyáriteleppel bír. Országos hírű a s értés hizlaló -telep. A világháborúban bevonult katonák száma: 390, a hősi halottaké: 66, a hadiözvegyeké: 29, a hadiárváké: 13. A hősi halottaknak 1931. évben állítottak fel emléket. A földreform folytán 128 igénylő összesen 80 höldat kapott. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 6569 lélek. Magyar: 4500, német 2069. R. kath.: 5069, ref.: 800, ágii. ev.: 200, izr.: 500. Házak száma: 920. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 7296 lélek és 1268 ház van. Területe: 3420 kit., melyből a községé: 40 kh. Szántó: 1773, rét: 60, legelő: 879, erdő: 5, szőlő: 164, kert: 70, terméketlen: 463 kh. Termények: búza, rozs, évi átlagos termés 6 q. és gyümölcsök. Vas. ál!.: helyben (Duna—Száva —Adria d. vasútállomás) Nagytétény—Diósd (Máv. állomás 0.5 km.-re). Autót Mayer Mártontól lehet rendelni. Szállás: Export-szállodában. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. Törvsz., Főszb., Pú. ig., Járásb., Adóit., Tkv., 0. T. L, Mezőg. Kami;., Iparfii., Keresk. Kamr.: fípest. Pú. szak.. Pú. bizt.: Budafok. Vál. kor.: Töröb álint. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 2. Vezető-jegyző: Marastom László főjegyző, várni, törvhat. biz. tag. Iskoláit Kassán végezte, jegyzői tauf olya- mot Budapesten, Törökbálinton és Páiyon gyakornok, 1909 óta Nagytétényben mint adóügyi jegyző, 1924-től kezdve pedig főjegyző. Mint a cs. és kár. 69-es Hlndenburg gyalogezred t. főhadnagy szází.dparamcsmcka 27 hónapot töltött az arcvonalban, részt vett négy I sonzó-csat ában és a piávei átkelésen a Mon- tello hegyén az olaszok ellen: a Kárpátokban és Orosztengyelországban az oroszok ellen és a tölgyesi szorosnál a románok ellen. Az OTT és Ált, Ipartestület megszervezője, az OKH és Hangya dg. tagja, Lövész egyesület elnöke. Harden ki tüntetései: III. oszt, katonai érdemkereszt, ezüst és bronz legfelsőbb elismerés a kardokkal és egy dicsérő elismerés a Boloveci tüzérség lőszergyár robbanásánál kifejtett önfeláldozó mentési munkálatokért. Adóügyi jegyző: Mészáros Jenó. Középiskoláit Máratmarosiban és Sz at máron, a közig, tanfolyamot Kassán végezte. 1920- ban Váll községben mint s.-jegyző kezdte működését, majd Nagytétényben, 1927 óta pedig helvben mint adóügyi jegyző működik. Több
