Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Központi járás

310

renc, Pázmány Béla, Pusztai Lajos, Polli Nándor, Pemsel Károly, Stéberl Lajos, Szabó János, Szentivánszki Antal, Szűcs Áron, Treugott Gyula, Terlech Henrik, Tóth György, Tobozi, Lajos, Válmái Erdő, ifj. Weinper Gyula, Wenzler Viktor, Wittner Ferenc, Wersitz József, Zsolnai Sándor.

Ácsok: Fuchs Antal.

■Szakmáját Sárdom tanulta, majd Budapesten dolgozott. 1920—1927-ig Sárdon, 1927 éta helyben minit kép. ácsm., építési vállalkozó működik. A szakosztály elnöke, a tamoncvi-zsgázitaitó biz. tagja s'Jb. 1929-ben fűszerkereslkedést nyitott, melyet neje vezet. A háborúban 1914-től -szerb, orosz, olasz, román fronton harcolt, háromszor -sebes-ült, majd román fogságban 18 -hónapot töltött. Kitüntetése: kétszer kisez,, bronz v. é., Károly cs, kér.

Púder János.

Iparát helyben tanulta. Mint segéd az ország íkülönböző részein dolgozott. 1925 óta helyben minit önálló kép, áosmestei' dolgozik. A háborúban 1914-től orosz, román és olasz fronton harcolt, egyszer sebesült. Kitüntetése: ruagyez, és kisez., bronz v, é.,

Károly cs. kér,, seb, ér. Mint szaíkaszv. szerelt le,

Csókási József, Kálmán Lajos, Schöner Gábor, Scheilblein Boldizsár, Tóth István, Tóth János, Tinner József.

Bankbizományos: Ungár Géza.

Mint kereskedő kezdte működését és jelenleg helyben mint bankbizományos működik. A közs, -képv. test. tagja volt. Nevéhez fűződik az hitközség megalapítása, -melynek 15 éve elnöke.

Bádogosok: Fogarassy Andor.

Iparát Számosújváron tanulta, miimt -segéd az ország különböző részein dolgozott. 1926 óta -mint önálló bádogos- és vízvezetékszerelőmester működik. A háborúban 1918- tól a 63. gy.-e kötelékében teljesített -katonai szolgálatot. Öccse, Gyula a háborúban szerzett betegségében halt el

Csaba Lajos, Meller István, Prerl István, Tasehier József. Bártulajdonos: Stump Péter.

1893-ban telepedett le a községben. 1912 —1918-ig vendéglője volt helyben Gazdálkodással is foglalkozott. Oszkár fia, aki kertészeti szakiskolát végzett, édesapja birtokán konybaikerté-szetet -rendezett be, azonkívül fajbar-omfitenyésztéssel is foglalkozik. Az Ifj. Egyesületnek elnöke volt.

Bognárok: György László Sóiul or, Nagy János, Niederkircher József, Uitz József, Mes)gyesi .Linos.

Borbélyok és fodrászok: Herneczky János.

Iparát Gyöngyösön tanulta, mint segéd Budapesten dolgozott. Először Budapesten

1913-ban, majd 1926-ban helyben önállósította magát. Az Ipartestület vál. -tagja és a szakosztály vezetője. A háborúban 1914- től az orosz fronton harcolt kétszer -sebesült. Kitüntetése: vas érd. kér., Károly cs. kér.

Petz Ferenc.

Iparát helyben tanulta, mint segéd Becsben és több más helyen dolgozott. 1909 óta mint önálló úri- és nőifodrász működik. A -tanonc vizsgáztató biz. elnöke. Az Iparestü- letnek előljárósági és a közs. képv. test. tagja volt. Öccse, Leó az orosz fogságban -szerzett betegségében halt meg,

Terleth Lajos.

Iparát Budapesten tanulta. Mint segéd Budapesten dolgozott. 1928 óta önálló fodrász. Az Ipartestület tagja és a szakosztály jegyzője. Több társadalmi egyesület tagja.

Udovicsky Péter.

Iparát -szülőfalujában Moihol-on tanulta. Mint segéd az ország különböző városaiban dolgozott. 1900 óta helybon önálló úri- és nőifodrász. A háborúban 1915-től a 32 gv. e. kötelékében orosz e-s román fronton harcolt, majd -román fogságba esett, honnan 18 -hónap után tér-t haza.

Weinberger Jenő.

Iparát Nagyváradon tanulta, mint segéd Nagyváradon, Debrecenben, Bereltyóújíalú- ban dolgozott. 1929-ben telepe de K le helv- bein és 1930 óta -önálló úri- és nőifodrász.

Bauer Ignác, Benkő József, Czéllik Antal, Dancsa Imre, Fernyák Vencel, Győrök Sándor, Kálóczi Jenő, Légó Ferenc, Menhoffer Mátyás, Metier József, Matus Géza, Mihály Gyula, Nagy Sándor, Pekáirik József, Petz János, Tinfel Ede, Voszili Károly, Vit- ner Ferenc.

Bútorkereskedő: özv. Gibitz Istvánná.

1929-ben alapította üzletét, Csepeli Bútorháza címen. Néhai férje -részt vett a háborúban és a harctéren -szerzett betegségében halit meg. Édesanyja a -háborúban hősi halá-lt halt, Miklós -fivére megsebesült.

Címfestők: Heller Géza.

Iparát Budapesten tanulta, m at segéd Budapesten, Németországban, Rom-án'ában dolgozott. 1902—1914-íig önállóan, -majd a háború után két és fél év g a Weisz Manfréd- gyár kötelékében dolgozott. 1927-ben neje női fodrászüzletet nyitott. A háborúban 1914-