Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Aszódi járás
közs. ikép. 0. M, K. E. tagja. 1913-bain bevo- nul't, szerb, orosz-lengyel és albar frontokon harcolt 1 és fái évig. Márton testvére hősi halált halt Csorba József, Szilágyi Péter. Pékek: Klapfer István. Családja Fehérmegyéből ered. 1882-ben született] Majrtonvásárcin, 1898-ben lépett ipari pályára. Szülőhelyén szabadult fel, majd Heves megyében dolgozott. 1922-től önálló mester. 2 évig közs. képv. tag volt. 1915-bem bevonult az élelmezési osztályhoz, 1918-ig minit raktárkezelő altiszt teljesített szolgálatot. Baumann Lajos. Rövidárukereskedők: Fisch mann Béla, Kovács Árpád, Kovács Miklós, Spierer Ferenc, Spier er József. Ruhakereskedő: Fodor Endre. Sodronyfonógyár: Balázs László. T.: 10. Sörraktár: Balázs Istvánná. Szabók: Fodor Endre, Karpelesz Albert, Kretz József, Mészáros István, Osvárt Gyula, Várkonyi Ágoston. Szállodatulajdonos: Tóth L. János. 1877-ben született helyben, 1921-ben szabadult fel. 1922-től önálló vendéglős. 1928- bam nyitotta meg a Strandfürdőt. Előzőleg gazdálkodó volt. 1922-től közs. képv. és a polg. isik. iskolaszék tagja. 1915-ben bevonult, olasz és orosz fronton harcolt 11 hónapig, 19il8-ban szerelt le. Kitüntetései: brcnz V. é.. Károly cs. iker. Szikvízgyárak: Neu manu Mór, Tóth M. Gábor. Szobafestők, mázolok: Leopold Sándor, Lörincz Kálmán. Temetkezési vállalkozó: Bárdi István. Tüzelőanyagkereskedők: Balázs László, Neumann Mór, Pázmán- di Pál né, Steiner és Deutsch. Yaskereskedő: Koronka Géza. Vitézek: v. Király János földm., v. Nagy Tóth András földm., v. Sáfrán János földm., v. Sándor József kántortanító, v. Sára János vasutas, v. Zséli Péter földm. VERSEG Nagyközség. — Hozzátartozik: Mindszent-, Kiskartól-, Fenyőharaszt-, Kerekharaszt- és Varsánypuszta. (Ez utóbbi: Varsány, óvarsány, Czifra és Szarkás majorokkal.) Gazos-, Károlyhalmatanya, Zoltánmajor, Valkó tanya és Berta major. • 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott. Az ez évi a dó lajstromban a budai tóvá községei között szerepel 46 adóköteles házzal. 1695-ben a báró Podmaniczky család birtoka volt. 1715-ben 19, 1720-ban 33 adóköteles magyar háztartásit írtaik össze e helységben, Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Kákonyi József birtoka is volt. 1770-ben az úrbéri rendezéskor 38 másodosztályú úrbértellket vettek itt fel, amikor a Majthényi és a báró Podmaniczky családok voltaik az urai, 1848 körül pedig báró Pod- mcniczky László és Károly, tovább a Majthényi család. 1876-ban báró Podmaniczky Géza és levente, Majthény Ignác, Majthényi Pál, Fáy Béla, báró Radvánszky János és a Karpeles testvérek voltak itt a birtokosok A rom. kath. templom 1673-ban már fennállott, de az anyakönyvek 1714-ben kezdődnek. A hatvani csata, amely Görgey győzelmével végződött, részbeni Kerek haras zit pusztáinál folyt le. A községnek, amely a Cserhát utolsó nyúlványa alatt fekszik, északi és nyugati része dombos, déli és keleti része pedig sik területű. A község belső területe mellett eme'ikedik 213 méter tenger színe feletti magasságban az u. n. „Tatárdomb’ — amely köztudomás illetve száj hagyomány szerint a tatárok súlyos veszteségét örökíti meg. A világháborúban, bevonult katonák száma: 350, a hősi halottaké: 52, hadiözvegyeké: 27, hadiárváké: 14. A föildbirtokreform folytán 10 kath. h. házhelyet és 560 kát. h szántóföldet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2900 lélek, színmagyar. R. kath.: 2790, ref.: 15, ág. ev.: 30, izr.: 60, egyéb: 5. Házak száma: 378. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 2465 lélek és 564 ház van. Területe: 8738 kli., melyből a községé: 40 kh. Szántó: 7800, rét: 320, legelő: 45, erdő: 140, szőlő: 3, kert: i9
