Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Aszódi járás
283 KARTAL Nagyközség. — Hozzátartozik: Emsepuszta. Horvátianya, Fáni-, Felsö( „Gyurka“) és Nagy major. A Korczdrt, vagy másként Kartal nemzetség ősi fészke. (Kanttal tarok szó, mely magyarul karvalyt jelent. A krónikák szerint e nemzetség a hét vezérek egyikétől származik, tehát e területet már az első foglalás jogán, bírta. Okleveles adataink azonban csalt 1247-től kezdve vannak e nemzetségről. V. István ifjabb király 1263-bam a Kartal nembe!i Péterinek és Ferencnek itteni birtokait, a margitszigeti apácák birtokainak elpusztítása miatt, Záh Jób pécsi püspöknek adományozta. Péter azonban, hogy a királyt niegengesztelje, itteni birtokait a margitszigeti apácáknak adta, magának csupán az életfogytiglani haszonélvezetet kötötte ki. A török hódoltság alatt elpusztult és csak a XVIII. század közepén elepült be újra, midőn gróf Grassalkovich Antal tulajdonába került. Ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával még nem volt népes, hanem csak a XIX. század elején kezdett benépesülni. 1876-ban már 1319 lakosa volt. Róm. kath, temploma, 1868-ban épült és a plébánia Ls ekkor alakult. Kiskartalon, mely a községhez tartozott, ülőhelyzetű kőkorszakbéli temetkezési helyre akadtak, mély bizonyítja, hogy ititen a ^legrégibb korban is laktak emberek. Kis kartal pusztát a Pénzügyminisztérium 47.113 sz. r. alapján Verseg községhez csatolta. Az aratást és cséplést ünnepélyesen kezdik és végzik be. A halott nőt fehérbe, a férfit feketébe öltöztetik, a koporsóba imakönyvet, rózsaíüzért, szemüveget, teletömött pipát, sltb. tesznek. A világháborúban bevonult katonák száma: 400, a hősi halottaké: 30, hadiözvegyeké: 17, hadiárváké: 7. A földbirtokreform folytán az igénylik között 361 kát. h. földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. La kossá fi az 1920. népsz. .szerint: 3055 lélek. Színmagyar. R. kath.: 2963, ref.: 2, ág. ev.: 5, unit.: 4, g. kath.: 1, izr.: 10, baptista: 70. Házak száma: 350. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 3008 lélek és 680 ház van. Területe: 4090 kh. Szánttá: 3682, rét: 21, legelő: 15, erdő: 185, kert: 22, terméketlen: 165, egyéb: 22 kh. Erdőbirtok: volt úrbéres erdőbirto- kosságé, bükk, cser, tölgy és akác. Termények: búza évi átlag kinként: 6 q, rozs 6 q, tengeri 10 q, burgonya 20 q. Vas. áll.: Aszód, 4 km. Autóbuszjárat Aszód—Szirák közt rendszeresen közlekedik. Posta ügynökség és Cső.: helyben, U. p.: Verseg. Táv., Főszb.: Aszód. Törvsz., Fii. ig., Mozog, kamr., Keresk. kamr., Iparfii.: Bpest. Járásb., Tkv., Adóh., Pú. bizt: Gödöllő. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: Aszód 50. Vezetőjegyző: Szabó János. Köz épdsikoíáiiit Pásztón és Miskolcon végezte. A közig, pályát Rózsaszentmártonban kezdte minit gyakornok 1907-ben. A jegyzői tanfolyaméit 1909-ben végezte. 1909—41-ig 'Horton, 1911-ben Pélyen, 1912—24-ig Boldogom volt s.-jeigyző, 1924 óta vezető jegyző helyben. Levente Egy., Testnevelés elnöke, Lövész Egyesület titkára, kötelezett tűzoltóság parancsnoka, Háborúban a 60. gy. e. kötelékében az orosz fronton harcolt, 1916- fciam orosz fogságba esett, ahonnan 1920-ban t ért haza. Aljegyző: Balázs Imre. Középiskolait Baj án és Szabadkán végezte, a jegyzői tani oly amot 1929-ben. Azóta aljegyző helyben. Levente Egy. jegyzője, Lövész Egylet titkára. Károly fivére 1918-ban hősi halált halt, Közs. Írnok: Gaál Mária. Közs. bíró: vitéz Sör égi András. Törv. bíró: Débereczky József. Pénztáros: Szőke István. 1918 ótaönálló gazda, cséplőgéptulajdonos. 1929-ben választották meg a község pénztárosává. József fivére 1915-ben az orosz fronton hősi báláit halt. Közgyám: László János. Postaügynökség. Vezetője: Szabó Jánosné. M. kir. csendőrörs. Örspamok: Szerző Gábor. * 1903-ban lépett, a csendőrség szolgálatába, Bián teljesített szolgálatot 1906-ig. 1907-be« Budapesten elvégezte az őrs parancsnoki tan-
