Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Aszódi járás
276 Fűszer- és vegyeskereskedők: Fischer Bem, Hangya Szöv., Réz László, Sch wartz Sámuel. Hentesek és mészárosok: Fischer Benő, Kubuff Gyula, Réz László, Varga Ferenc. Kádárok: Benedeie Benedek, Pi- vonka György. Kocsmárosok és vendéglősök: Benedek András, 1887-ben született (helyben. Az államvasút szolig áLatába Kőbányán 1912-ben lépett. Nyugalomba vonult 1922-ben, 1927-től önálló vendéglős, A Hangya Szövetkezet alapító tagja és vezetője. Danyi Mihály, Fischer Benő, Hangya Szöv., Katona József, Kubuff Gyula. Kovácsok: Dénes István, Fónagy Dezső, Fónagy László. Kőmívesek: Basa István, Csányi János. Malomtula.idonos: Deme György (daráló m.) Marhakereskedő: Fischer Benő. Pék: Bágyoni Gergely. Régi helyi családból származik. Iparát Hévízgyörkön tanulta, 1925-bem szabadult lel és 1927-'töl önálló sütőmester, mely pozícióba 'saját erejéből küzdötte fel magát. Szobafestő és mázoló: Vass István. Szülésznő: Fekete Györgyné szül. Farkas Terézia. 1880-ban született Heréden, a bábajképzőt Budapesten végezte, 1911-ben, 1913-ban választották .meg községi .szülésznőnek. Férje, a báró Schossberger uradalomban vincellér. Tüzelőanyagkereskedő: Darnyik Mihály, Tuka Mihály. Vitézek: v. Sóti István Máv. bloek- őr, v. Vankó István megyei útkaparó. GALGAMÁCSA Nagyközség. — Hozzátartozik: Antalmajor, Koronamajor és Ecskend. A község az Ákos nemzetség birtoka. E nemzetség birtokában találjuk már 1284- ben. Lehet azonban, hogy a tatárjárás előtti korszakban a Zsidó nemzetség is birtokos volt itt, s a helység nevét is e nemzetségből származó Mácsától, aki 1237—-1267 között elit, vagy pedig ennek hasonnevű öregatyjától vehette. T421—47-ben Alsómacka, Felsew- macha alakban két külön helység volt. Felső-Mácsn ez időben Ncgrád vármegyéhez tartozott. ALsómácsát 1425-ben Prodavizi Ördög Mdkós bírta, aki Zsigmond királynak adta cserébe. Zsiigmond 1430-ban a Rozsnyaiaknak adta zálogba, akik Albenttől 1438-ban kir. adományt nyertek reá. Kívülük még a Szcmdei Tárnok család is birtokos volt itt. Tárnod Demeter 1452-ben Mácsia, Zsámbok és Zsidó helységbeli jószágait Dénes esztergomi érseknek zálogosította el. Ez időben már rám. katih. temploma is volt. A török hódoltság alatt a község elpusztult. Az 1690. évi összeírásban a lakatlan helyek között szerepel ugyan, de lakosai csakhamar visszaszállingóztak, mert 1695-ben már 3/* portával rótták meg. A mai íróm, ikath. templomot, mely a XIV, században épült, 1775-ben nagyobbíttatta meg özv. Klobusitzky Antalné. Harangjai közül az egyik 1525-ből, a másik 1740-ből, a harmadik 1742-ből való. A XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Anted birtokába került és ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. 1839-ben itt született Kuliffay Ede író. A község határában gyakran kerülnek felszínre különféle őskori leletdk. 1422-ben Minden-szentek tiszteletére épült templomát említik az okleveleik, A község határában vonul elaz ú, n. Csőr szár ka. A tem pl omdombon és a domb körül, ásatás .alkalmával, folyton felszínre kerülnek az ősi templom és cin/teriu- mónak maradványai. Az eoskendli erdőben királyi vadászkastély van, , A világháborúban bevonult katonák száma: 376, a hősi halottaké: 62, hadiözvegyeké : 18, hadiárváiké: 43, A hősi balotoknak emléket állítottak. A íöldbirtokrefonm folytán 86 házhelyet osztottak ki. ségé 129 kh. Szántó: 2658, rét: 453, legelő: 333, erdő: 3799, kert: 80, terméketlen: 202. Erdőbirtok: Magy. kir. Koronauradalom erdőgazdasága, tölgy és cserfa, 3574 kh. Tel.: 5 és 6. Talajviszonyok: fekete kötött, jó termő. Termények: búza átl. term. 8—10 ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2100 lélek, színmagyar. R. kath.: 2080, ref.: 2, unit.: 2, izr.: 16. Házak száma: 332. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 1887 lélek és 383 ház van. Területe: 7528 kh., melyből a köz
