Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Aszódi járás
265 BAG Nagyközség. Hozzátartozik: Kisbag és Csintovány puszták. A község az Ákos nemzetség ősi birtokainak egyike, 1394-ben Baag néven szerepel és ekkor Prodavizi Ördög Miklós birtoka, aki 1425-ben Zsigmond királynak adta cserébe. 1430-ban Pagh néven említik ,az oklevelek. Ez évben Zsigmond király a Rozgo- nyiaknak adja zálogba, akik 1438-ban Albert királytól önök adományul nyerik több más birtokkal egyetemben, 1526-ban Tahy Feren: birtokában italáljuk, 1660 táján törökök támadtak a helységre, mely alkalommal a helység középkori templomát is lerombolták, Az 1695, évi összeírásban 3,U portával szerepel. A XVIII. század elején a gróf Stahremberg- és a gróf Ezterkázy-csi^léáok birtokába került. Később a gödöllői uradalomhoz tartozott. Az úrbéri elkülcnzés és tagosítás 1862-ben ment végbe. Báró Sina Simon itteni birtokát a belga bank, ettől peckg Schossberger Henrik vásárolta meg. A római katholikus plébánia a török világban sem szűnt meg. 1673-ban femmállotit és anyakönyvei 1700 óta vannak meg. A római katholilkus templom 1773 épült s 1774 november 1-én szentelték fel. 1849 július havában az orosz sereg szállotta meg a he’ységet, de Dusek Nándor, akkori plébános közbelépésére jól megvendégelték őket, mire békésen elvonultak. Az 1847. és 1898. években óriási jégverés pusztította el a község határát, melynek emlékére a falubeliek minden évben július 2-án Mária-Besnyőre zárán dolkol- nak. A Pest vármegyei községek között, itten volt az egyik legrégibb postahivatal, amely 1700-ban már fennállott. A községben villanyvilágítás van. A világháborúban bevonult katonák száma: 400. a hősi halottaké: 62, hadiözvegyeké: 50. A hősi halottaknak emléket állítottak. A földbirtpkreform folytán az igénylők között 204 kát, h. földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 3100 lélek, színmagyar. R. katli.: 3076, ref.: 4, ágh. ev.: 20, Házak száma: 690. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 3464 lélek és 693 ház van. Területe: 4300 kh., melyből a községé: 170 kh. Szántó: 1839, rét: 315, legelő: 240, erdő: 1520, szőlő: 128, kert: 47, nádas: 7, terméketlen: 180, eeyéb: 24. Erdőbirtok: gyertyán, tölgy és juhar. 1340 kh. a gödöllői kor. ur., 174 a Legeltet őtársulaté, 42 zselléreké. Talajviszonyok: homokos, agyagos, kötött talaj. Termények: rozs 7 q, kerti vetemé- nyek és gyümölcs. Vas. áll.: helyben. Posta, tel.: helyben. Főszb., Táv., Cső., Pü. szak.: Aszód. Járást)., Adóit., Tkv., Pü. bizt.: Gödöllő, Pü. ig., OTI, Mezőg. Kamr., Ipar- fii., Keresk. Kamr.: Budapest. Tál. kér.: Túra. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 33 Aszód. Vezető jegyző: Bálint Gergely. Középiskoláit Csí k Somlyón 1908-ban, a közig, tanfolyamot Pécsett 1911 -ben végezte. 1912-ig Versegen is. jegyző, 19U2-től helyben aljegyző volt, 1919-től a község főjegyzőjének választották meg. Hangya Sző’/, ig. tagja, Önk. Tűzoltó Test. főtitkáré. 1915-ben bevonult, orosz, román és olasz frontokon harcolt, megsebesült, 1918-ban mint npf. hadnagy szerelt le. Adóügyi jegyző: Begidsán József. A. ii. írnok: Ró ez Ferenc. Közs. Írnok: Faska Margit. Közs. bíró: Dróvay János. Törv. bíró: fí. Könczöl Mihály. Pénztárnok: Németh János. Közgyám: Deme Pál. Postamester, ózi . Bíró Ödönné. EGYHÁZAK, ISKOLÁK R. katli. egyház. Plébános: Gulyás Ferenc. Kántor: Cserháti János. R. katli. elemi iskola. Tanítók: Beke * Klára, Cserháti Erzsébet, Cserháti János, Enyedi Mária, Farkas István, Gergely Mihály, Gergely Mihály né, Szabó József, Vencel Kálmán. EGYESÜLETEK, SZÖVETKEZETEK. IPÁRVÁLLALATOK. Önkéntes Tűzoltó Testület. Alakult 1909-ben, a háború alatt megszűnt, újra alakult 1921-ben, 28 tagja van. Fővéd-
