Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
Neoregestrata Acta 1665 csomójának 68. iratából azt olvassuk, hogy Némái Jakab fiát, Kolos Jeromost, hűtlensége miatt a király megfosztja Vác birtokától és a várost Saápi János fiának, Harcsa (.Harcba) Pálnak adományozza, mert ez férfiasán küzdött Győr várának visszafog! a Iá sa kor és tevékeny része volt Czillei Ulirik gróf elfogatásában. Noha az Árpádházbeli királyok sokféle szabadalommal és kiváltsággal ruházták fel a város lakosait, a város maga mégis mindenkor jobbágyváros volt. Földesúri jogot eleinte kizáróan a püspök gyakorolt felette. Ezt a jogát később a káptalannal osztotta meg. Azokat a jogokat és szabadalmakat, melyeket a város lakosai a királytól kaptak, Vác •püspökei mindég megerősítették, vagy megújították, úgyhogy a város inkább pártfogóját, mint földesurát tisztelte a püspökeiben. Althann Károly gróf püspöksége idejében a város oly felosztásit nyert, hogy egynyolcad dészét a káptalan bírja, hétinyolcadát pedig a püspök. Mind a kát városnak tulajdon bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezése Püspök-Vác és Káptalan-Vác város volt. Az ikervárosok 1859 február havában egyesültek, Vác őskora. Magyarország legősibb lakosai valamennyien a vizek mentén laktak és így jogos a feltevés, hogy Vác mai helyén, a Duna kanyarulatánál a történelem előtti időben is jelentékeny telep lehetett. Az első nép, amelyről tudjuk, hogy a Duna kanyarulatánál lakott, a dák volt és így a város területének, ha Strabó leírása hitelt érdemel, kétezer éves a története. A római hódoltság korában a szarmata származású jászok, (meta- nastae jazyges) birtokába jutott a város mai területe. Jóllehet a másik barbár néppel, a germán fajhoz tartozó kváddal szövetségesviszonyban voltak, határaikat ezek ellen is védelmezték. A Dunától a Tiszáig hat méter széles és három méter mély árkot vontak s ezt hívják Csörsz ároknak, melynek két ága volt. Tehát a város mai területén az Ókorban három ország határa futott össze. A Duna széles medre akadályozta a két barbár nép további terjeszkedését Pannónia felé s a túlsó oldalról a római katonaság nézett farkasszemet az ő burguszából. A Hétkápolna körül állott föld hányás sál szemben volt a rómaiaknak 500 fegyveres emberét befogadó castruma, az úgynevezett Bolhavár: a város északi határában álló Pogányvárral szemben pedig, a mai Duna'bogdány község közelében a Cirpi, Cirpimansio, vagy Carpis castellum nevű városukat építették. Honfoglalás után. A honfoglaló magyarok minden kétséget kizáróan szláv ben szülötteket találtak itt s városukat nevével együtt vették át. A Vác név határozottan szláv eredetre vall és valószínűen több házat, vagyis telepet jelent. Épp úgy használták telepeik megjelölésére, miként a magyarok is szállásnak nevezték lakóhelyüket. (Árokszállás, Fülöpszállás, Janko-vác = János-szállás, Gyurgye-vác — György-szállás) 955-ben a mai Vác már nevezetes hely volt és Szent István király azért állított ide püspökséget. Gyakran időztek falai között koronás uralkodók és sokszor intézték itt a haza sorsát országgyűléssel, zsinattal és béketanácsko zásaikkal. Különösen az Árpád-korabeli királyok árasztották el a várost kegyelmüknek sokféle jelével. I. Géza sókat tett fölvirágoztatása érdekében, A Salamon király hadseregén aratott mogyoródi diadal emlékére díszes székesegyházat emelt, A várost megerősítette és a lakosság számát külföldről behívott polgárokkal gyarapította, kiknek sokféle szabadalmat és kiváltságot engedélyezett. Székhelyét állandóan Vácon tartotta és miikor 1077 április 25-én meghalt, kívánsága szerint itt is temették el az általa épített templomba. A krónikások neki tulajdonítják a város és püspökség alapítását és ennek történetét a csodaszarvas legendával kapcsolatosan mesélik el, A történelmi kutatás azonban kétséget kizáróan megállapította, hogy a váci püspökséget maga Szénit István alapította. Szeit László befejezte a Géza királytól épített templom belső díszítését. II. Vak Béla nagyon gyakran fordult meg itt, Imre király nemzeti zsinatöt tartott Vácon, Nagyon kedvelte a várost és püspökét Boleszlót, rost a védelem okából kőfallal vették körül keresztatyja volt. Tatárjárás. A tatárjárás Vácot is elpusztította. 1241 március 17-én a tatár sereg kora re 8áel Készületlenül lepte meg a várost és első rohamra bevette. Kirabolta, felégette és lakossa.it, meg az odamenekült vidékieket kardélre hányta. Mikor a tatárok kivonultak az országból, IV. Béla király németéket telepített a kiirtott lakosság ihélyébe. Ezek újból fel épít tér ték a várost és Szent Mihály főangyall tiszteletére templomot emeltek. A magyarok más városban laktak, külön templomot is építettek maguknak, melyet a régi Boldogasszony templom emlékére, szintén Szűz Máriáról neveztek el. A kettős várost a védelem okából kőfallal vették körül és benne várat építettek. Vác fénykora. Ezidőtöl kezdve sokszor találjuk az egykorú okiratokban a német és magyar város, vagy kettős vároa megjelölését. (Civitas teutonioalis et hungaricalis 1436, Civitas
