Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
221 Kőmívesek: Bodor Tamos, Jánosi József. Lakatosok: Dreer Antal, TI orvát Jenő. Malmok: „Anna“ gőzmalom. Tulajdonos: özv. Szász Gézámé. Bérlők: Fuchs Árpád. 1905-ben lépett a máv. szolgálatában. Budapesten, Pozsonyban és Veresegyházán teljesített szolgálatot mint máv. művezető. Az Iparosok és Keresk. Körének választmányi tagja. Kovalcsik Ferenc. Gazdálkodással is foglalkozik és főbérlője az „Amna" gőzmalomnak. Mozgósításkor bevonult, olasz fronton harcolt, megsebesült és mint tizedes szerelt le. Yizimalomtulajdonosok: Eger váry József, Kemény József és Konkoly András. Órás és ékszerész: Beckmann Márton. Pékek: Csepka András, Kövesi Adolf, Nőhet Bezső, Szente Béla. Szíjgyártó: Iglay István. Szobafestő és mázoló:^ Pitzl János. Temetkezési válalkozó: Regenbach Károly. Tüzelőanyagkereskedők: Cservenka és Fischer, Kisóik Pál, Löwy Soma, Méhész Ferenc, Szabó Pál. Vitézek: v. Antal Sándor, v. Csapó István, v. Kassai Gyula, v. Molnár Sándor. ZSIDÓ Kisközség. Hozzátartozik: Liget-p., Schöffer- és Biró-1. Közigazgatásilag Váckisujfiailui körjegyzőséghez tartozik. E község a Zsidó nemzetség ősi fészke. Szent Balázs vértanú tiszteletére emelt premontrei prépostsága a XV. században még fennállott 1421—1422-ben a Zsidaiak, vagyis a Csákiak voltak a kegyurai. 1430-ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el és ők 1438-ban adományul nyerik. 1446-ban prépostságát is említik. 1474-ben a Nésai családnak is voltak itt birtokai, melyek a Gyáli Kendereseteknél voltak zálogban. 1525-ben Werbőczy István birtokába került, 1559-ben a török hódoltsághoz tartozott és 10 ház után fizetett fejadót. Az 1633—34. évi török kincstári ad óllajstromokban a pesti nahije helységei között találjuk, 3 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában elpusztult és az 1695. évi összeírásban még nem szerepel. 1715-ben 9, 1720-ban 10 magyar és 3 tót háztartást írtak össze e helységben, 1737-ben Grassalkovich Antal birtokában volt éis a gödöllői uradalomhoz tartozott egész 1848-ig, A íróm. kath. templom a XVIII. században épült. A tagosítás 1862-ben történt. A község hegyes, dombos völgyben fekszik, lakói igen szegényeik. A világháborúban hadba vonult katonák száma: 226,, hősi halottaké: 23, hadiözvegyeké: 6, hadiár vákié: 5. A földbirtokreform folytán 115 igénylcnek 192 kát. hold földet osztottak ki. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 1053 lélek. Magyar: 853, német: 200. R. kath.: 661, ág. ev.: 211, baptista: 100, izr.: 4. Házak szánm: 190. Az 1930. évi népszámlálás szerint a községben 1086 lélek van. Területe: 2377 kli., melyből a községé 1478 kh. Szántó: 1684, rét: 109, legelő: 203., erdő: 220, szőlő: 34, kert: 43, nádas: 81. Erdőbirtok: cser és akác, a község tulajdonában. Talajviszony: homok és agyag. Termények: búza, rozs, árpa, zab, átlag 6—8 q, tengeri: 14 q, burgonya : 10 q. Vas. áll.: Galgamácsa (3.5 km.). Posta, Táv. és Tel.: Galgamácsa. Törvsz., Pü. ig., Iparfü., Keresk. kamr. és OTI: Bpest. Főszb., Já- rásb., Adók., Tkv.: Vác, Cső.: Veresegyház. Pü. bizt.: Gödöllő. Pü. szak., Vál. kér.: Aszód. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Körjegyző: Váckisujfalun. Közs. bíró: Medveczki Mihály. Törv.-bíró: Dömölki József. 14 h. földjén, amelyből 1 h. szőlő, gazdálko- dásisiail foglalkozik, 6 évig iközs. elöljáró, 3 éviig a r. kath. él.-iskola gondnoka volt. Mozgósításkor bevonult a 32, k. gy, ezredhez, szerb, orosz, román és olasz frontokon 38 hónapon át harcolt, megsebesült. Kitüntetései: kis, ez., bronz v. é, és Károly cs. kér.
