Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
215 cott, Szarvason dolgozott. 1883-ban lett önálló Versagen, helyben 1890 óla van üde te. Ármin, fia az olasz fronton hősi halált inait. Hangya szöv., Pick Oszkár. Hentesek és mészárosok: Pick Oszkár, Szlovák Ferenc. Kádár: Fröhlich István. Mesterségét Visegrádon tanulta, 1907-ben szabadult fel. Mint segéd Bpesten, Aradon, Világoson dolgozott. 1920 óta önálló, iskolaszék tagja. Mozgósításkor bevonult az 1. h. h. gy. ezredhez, orosz fronton harcolt, 1916ban fogságcan esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Mint őrvezető szerelt le. Kit öntései: bronz v. é. és Károly cs. kér. Kocsmárosok: Hangya szőr., Pick Oszkár. Kovács: Justyák János. Kőmívosek: Gulyás József, Unná Mihály. Malomtulajdonosok: özv. Szalai Istvánná, Pittlik János (mindkettőnek vízimalma van). VERESEGYHÁZ Nagyközség. Hozzátartozik: Roheim-, Tisztviselő-, Vidám-telep, Erdőváros és Fekete-p. 1435-ben a szántai Lack család birtoka, melyet cserében más birtokért a királynak engedett át. V. László király a Lajzk-család itteni birtokait 1457-ben Outi Országh Mihálynak és Némái Kolos Jeromosnak adományozta. Országh Mihály 1460-ban megvette Szadai Reichel Sebald itteni birtokait is. 1691-ben fél portával írták össze. 1695- ben pedig, a porták kiigazításakor másfél portával rótták meg. 1715-ben 47, 1720d:an 80 adóköteles magyar háztartást írtak össze e helységben. A református egyház adatai Földváry László, volt váchartyáni ref, pap kutatásai folytán jutottak napfényre. Eszerint már 1623. évben az egész község református vallású, úgyhogy a rám. kath. templom református istentiszteletek céljaira szolgált. Az akció után azonban jött a reakció, a reformáció után az ellenreformáció annyira, hogy 1718. évben a lelkészt és tanítót a faluból elűzték s 66 évig nem volt nyilvános református istentisztelet. Ez idő alatt magánházaknál jöttek össze a reformáció hívei s titkon ápolgatiták a hitet és őrizgették a nagy romlásból megmentett úrasztali szentedényeket. József császár ,.türelmi rendeletének megjelenése után 1783-ban a református egyház újra megalakult s lelkészük Csiszár András lesz. 1784-ben rakták le a jelenlegi templom és papiak fundamentumát. A templomot 1798-ban szentelték fel, azonban tornyot építeni még akkor sem volt szabad, így a 182 fontos harangot haranglábra illesztették. A felekezeti béke rontói tanúságára leszögezzük, hogy a toronynak felépítésére Kámánházy László váci r. kath. püspök 63 köböl követ, megfelelő mennyiségű fát 225 kiló meszet, 9700 drb tégláit adományozott, később Paitler Antal püspök mint földesúr a református lelkésznek egy egész, a tanítóinak fél telket adott. Az egyház Öry Lajos jelenlegi lelkész működése alatt erős fejlődésnek indult. A reformátusok templomát 1718-ban elvették és a katolikusoknak adták. Helyére 1759-ben építtetett gróf Migazzi váci püspök új templomot. 1848-iíg a váci püspökség és a nagyváradi Káptalan volt a helység földesura, 1871-ben nagyobb tűzvész pusztított. A községnek villanyvilágítása van. A r. kath. egyház története. Róm. kath, plébániai évköny (História Domus) adatai szerint irta Eli er Ferenc plébános. Veresegyháznak 1719-ben már katholikus papja és temploma volt, A plébánia 1757-ben épült, a régi templom 1777-ben összedőlvén, annak helyére 1777 és 1778-ban Migazzi kardinális váci püspök a jelenlegi templomot építette. Első plébániása Katona Pál volt, aki panaszkodik és nem akar kimenni hívei közé, a reformátusok ellenséges magaviseleté miatt. Az első templom, mely 1.777-ben Összedőlt, egyik része még ma is fennáll, a jelenlegi r. k, templom sekrestyéjét képezi. Veresegyházának már 1719 előtt is volt katholikus plébániája és temploma, erről azonban kevés írásbeli feljegyzés található. A plébániai évkönyv azzal kezdődik, hogy Altham Frigyes Mihály bíbornck, váci püspök visszaadta a katholikusoknak a reformátusok által elfoglalt régi katholikus templomot, melyet a reformátusok erőszakkal hatalmukba ejtettek s idehelyezte Ver égegyházára az első plébánost Katona Pál személyében, akit a reformátusok kegyetlenül üldöztek annyira, hogy zárt temlomajtó mellett tudott csak misézni. Ebből kitetszik, hogy Veresegyházán már a reformáció előtt io volt katholikus lelkész, plébánia és templom, melyet a protestánsok egyszerűen kisajátítottak maguknak, 1719-ben tehát a régi katholikus plébánia csak újjászerveztetett. Jelenleg Veresegyháza erősen fejlődő fürdő- és nyaralóhely, vasúti gócpont s az 1931. évi népszámlálás adatai szerint 4580 lakossal bír. Lakosai közül 3600 katholikus, 1200 református, 247 evangélikus, 30 baptista, 63 zsidó és 1Ü0 különféle vallású, unitárius, nazarénus, gör. keleti stb. A katholikus egy
