Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
185 Pékek: Kardos József. Szakmáját Tokajban tanulta, 1910-ben szabadult fel. Mint segéd dolgozott Németországban, Franciaországban, Ausztriában. Önálló 1919-ben lett Tokajban, Helyben 1926. óta önálló. 1915-ben bevonult a 32. gy. ezredhez, orosz fronton szuronytól sebesülve fogságba esett, ahonnan 1918-ban tért haza. Ekkor olasz frontra ment, ahol gázmérgezést kapott. Rézműves: Jakovlyev Csedomir. Szakmáját Fehértemplomban tanulta. Mint segéd leginkább külföldön dolgozott. 1919. óta önálló Dunakeszin. 1925-ben az orsz. 'kézművesipari kiállításon Magyarország ezüstkoszorús mesteri címet kapta, s aranyéremmel tüntették ki, a Faluszövetség 1924. és 1929-i kiállításán aranyéremmel, 1928-i kézműipari kiállításon állami elismerő oklevéllel tüntették ki. Háború alatt hadiszolgálatot teljesített. Rövidáru keresk.: Vámos Gábor. Sörraktár: Száraz István. Szabók (férfiszabók): Koszima Vilmos. Mogyorósi Ferenc, Pold János, Szók ólai István, vitéz Varga József. Szíjgyártó és nyerges: Sztrucska József. Szikvizgyáros: B. Száraz István. Saját földjén gazdálkodással foglalkozik Szikvízgyártássa! 13 éve foglalkozik. Hoszszabb idő óta tagja a közs, elöljáróságnak. Mozgósításkor bevonult a 32 gy. ezredhez, orosz fronton harcolt, 50 százalékos rokkant lett. Özv. Gázon Gyulámé. Szobafestők és mázolok: Kupcsu- fik István, Paszternák Lajos. Temetkezési vállalkozók: Kozmann Ede, Veres Mihály. Téglagyár: M<ív. téglagyár. Tüzelőanyagkereskedők: Blau Ber- nát. 1898. óta önálló helyben. Előzőleg Léván, Diósjenőn stb. helyeken dolgozott a szakmában. 1916-ban bevonult a 32. gy, ezredhez, Dalmáciában teljesített katonai szolgálatot. Ernő fia olasz fronton harcolt. Albert megsebesült, orosz fogságban volt. Braun Zoltán, Szabó György, Szabó János. Vitézek: v. Gérecz Ödön máv. mérnök, v. Juhász Bertalan bank- tisztviselő, v. Keszi András gyári munkás, v. Pusztai János közs. tisztviselő, v. Sipos József üzletvezető, v. Varga József kocsmá- ros, v. Székely József Máv. főtiszt, v. Szirma József Máv. tisztv., v. Vivcze József Máv. fényező. FELSŐGÖD — Nagyközség. — Dr. Héder Lajos budapesti (Kossuth Lajos ucca 4.) és dr. Szécsi Kálmán orvos budapesti (Royal szálló) lakosok mint ingatlan tulajdonosok kezdték meg a parcellázást 1911-ben. Ezen 588 kát, hold kiterjedésű területen, szerencsés fekvésénél fogva oly mérvben indult meg a fejlődés, hogy 1915-ben már községgé alakult, s amerikai arányokban növekedve tovább, 1920-ban elvált az anyaközségtől (Szód nagyközségtől), » önálló nagyközséggé alakult. Lakosainak száma ekkor már az 1200-at meghaladta. 1924- ben T. kath. templomot építettek, csupán adományokból, gyűjtésekből. E templom szépsége felülmúlja az összes környékbeli anyaszentegyházakét, stílszerü építkezése az idegenek csodálkozását váltja ki. A község szívében létesült az akkor még úgynevezett Cscládotthon, amely egyesületet képezve fejlesztette községgé a kietlen területet. Már ekkor strandfürdőt létesítettek, s ezzel csalogatták ide mai nyaralóinkat és az úgynevezett Kertváros gyönyörű fekvésű részére letelepedő lakosságot, 1926-ban villanyvilágítást kapott a község s azóta mind jobban szaporodott a lakosság száma, a nyaralókból törzslakosok, lettek, ,s 3100-ra emelték fel a község lélekszámát, mely a nyári hónapokban a 3500-at jóval meghaladja. 1930-ban 6 tantermes iskola, igazgatói lakással és 2 tantermes ovóda óvónői lakással építtetett. A lakosság tiszta magyar, tisztviselő, iparos, kereskedő és munkásosztályból áll, akik nagyrészt Budapestre járnak naponta szolgálatuk teljesítésére. A község kulturális téren is fejlődik, amennyiben társadalmi egyesü- 'etetnek száma 11, s ebből a levente egyesület, a Felsőgödi testgyakorlók köre, a Zene és kulturegyesületek, két cserkész csapat, Kaszinó, és Műkedvelők csoportja veszi ki legjobban részét. Mindezen kívül megemlítésre méltó a Stefánia gyermekvédő akciója, mely áldásos munkával igyekszik jövő nemzetünk egészségének fenntartását elősegíteni, A világháborúban bevonult katonák száma 38, a hősi halottaké 16, hadiözvegyeké i4, hadiárváké: 28. A hősi halottak emlékét a templom falába helyezett emléktáblával örökítették meg. A földreform során az igénylők közt 52 kát. hold osztatott ki.
