Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Váci járás
179 DUNAKESZI N agy község. — Hozzátartozik: Máv. Főműhely telep, Székesfővárosi viz- mütelep, Kiscilagtelep, Imreházai kertcjazdascig 6a Rév-csárda. A község a Budapest—váci országút, a Budapest—váci vasúti fővonal mentén, a Duna mellett, a fővárostól 17 km. távolságra fekszik. Lakói közepes módúak. 1117-ben már fennálló helységet ebben az évben 1. Károly király a Balog nembeli I. Miklós fiainak adományozta. A középkorban Keszö néven említik az oklevelek. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott s ekkor a budai liiva községed között szerepel 38 adóköteles házzal. A török hódoltság alatt elpusztult. Ferenczy József, 1844-ben megjelent művében, pusztulását 1644-re teszi, amikor Perényi és Bátai Pál voltak a birtokosai. Az 1690. évi összeírásban Koszi név alatt, az elpusztult helyek között van összeírva, de csakhamar ismét benépesült. 1695-ben negyed portával rótták meg. Ekkor a VoZ/ay-család birtokában találjuk. A XVIII. század első felében, 1737 táján, báró Orczy István birtokába került, aki 1749 körül gróf Grassalkovich Antalnak adta el. Ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott, annak feloszlásáig. A r. hath, templom körülbelül 200 éves, de építési ideje nem volt megállapítható. Itt van egyike a legrégibb r. hath, elemi iskoláknak, melynek keletkezése már a XVII. század végére esik. 1909-ben 38.000 K költséggel impozáns emeletes épületté fejlesztették. Határában lévő egykori szigeten őskori temetőt (találtak, hol az 1887. évben folytatott ásatások alkalmával különböző nagyságú urnák, fegyverek, díszcsattok kerültek napvilágra, melyeknek magyrésze a Nemzeti Múzeum régiségitárában nyert elhelyezést, hol mint dunakeszi leletek külön csoportot alkotnak Régi írók feljegyzései szerint itt született a középkori krónikás Kézai Simon mester. A Dunapanton egy római hídfő: Tróján hídjának romjai láthatók. A községben van impozáns emeletes Kultúrház, mely 1926. évben épült, Hősi-szobor, melyet 1928. évben lepleztek le, polgári fiúiskola, állami, felekezeti, vállalati elemi iskola, felekezeti óvoda, iparostanonciskola, önkéntes tűzoltó testület, ipartestület, gazdakör ,iparoskör, Levente Egyesület, Dalegyesület, Sportegyesület, községi hitelszövetkezet, ,,Hangya“ fogyasztási és értékesítő szövetkezet, Máv. Főműhelytelep, konzervgyár, ecetgyár, A községhez tartozott Alag puszta és Alag nyaralótelep 1910. évben Dunakeszi községből 'kivált és Alag nagyközség néven önálló községgé alakult. A világháborúban bevonult katonák száma: 549, a hősi halottaké: 116, hadiözvegyeké: 67, hadiárváké: 98. . ' ♦ ÁLTALÁNOS ADATOK Lakosság az 1920. népsz. szerint: 5200 lélek, színmagyar. Túlnyomóan rom. katliolikusok. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 6119 lélek és 1081 ház van. Területe: 5048 kh., melyből a községé: 105 kh. Szántó: 3594, rét: 216, legelő: 307, erdő: 58, szőlő: 191, kert: 100, nádas: 20, egyéb: 562 kh. Talajviszonya: nagyrészt homokos. Termények: rozs, paradicsom, uborka, borsó, dinnye, bab, burgonya, tengeri. Vas. áll.: helyben. Dunakeszi— Alag, Dunakeszi m. h. és Dunakeszi főműhelytelep m. h. Posta, Táv. és Tel.: helyben. Törvsz., Pii. ig., Iparfii., Mezőg. Kamr., Keresk. Kamr., O. T. I.: Bpest. Főszb., Járásb., Adóh., Tkv.: Vác. Cső.: Alag. Pii. bizt.: Újpest. Pii. szak.: Rákospalota. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK Községi elöljáróság. Tel.: 1. Vezető jegyző: Bohunka Lajos főjegyző. 18917—1900-ig Püspökhatvan'ban volt jegyző- gyakoirnok, 1900-tól megszakítás nélkül Dunakeszin működik, 1920 óta mint főjegyző. 18 éven át megyebizottsági tag volt, Hitel- szöv. felügy. bizottságának 20 éve elnöke. Megalakította a Hangyát, Tűzoltó Testületet, Gazdakört, sport egyesü’etet. Mindezeknek elnöke és díszelnöke. Iskolaszék világi elnöke, Iparoskömek díszelnöke, Levente Dalkörnek szintén elnöke. Hathatós közreműködésével a községben létesült Óceán konzervgyár és Máv. műhelytelep. Emeletes kultúr- házat építtetett. Uj községház, iskola, óvoda, emlékszobrának építésénél tevékeny részt vett. 25 éves tűzoltói királyi dísz éremmel és Vöröskereszt ezüst díszéremmel kitüntetve. Adóügyi jegyző: Szentes Rezső. Kereskedelmi érettségit Bpesten tett, a jegyzői tanfolyamot 1911-ben végezte Bpes- ten. 1908 óta állandóan Dunakeszin működik, 1920 óta mint önálló aü. jegyző. Hitel- szöv. ügyv. igazgatója, testnevelési bizottság alelmöke. A háború tényleges katonai szolgála libán találta, szerb és olasz frontokon 12"
