Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)

Váci járás

174 szerb és orosz fronton harcolt, egyszer sebe­sült és ebből kifolyólag 75 százalékos rok­kant lett. Részt vett a 1 imanovai, ravaruszkai ■Iucki és kovnoi ütközetekben. Kitüntetései: nagy és kisezüst, bronz v. érem, Károly cs. kér., seb, érem, és háborús emlékérem. Varga József. Iskoláit Tasson végezte. 17 éven keresztül mint szakács gróf Peacsevies Albertnál mű­ködött, 1917. óta helyben önálló vendéglős. Az ipartestület tagja, a háborúban a 38. gy. e kötelékében katonai szolgálatot teljesített, Kedvessy Nándor, özv. Kovács Jó­zsef né, Alagi Ref. Egyház. Kovácsok: Dorn Jakab, Dorn Ká­roly, Kurucz János. Kőművesek: Écsy Ferenc, Becsei András. Pékek. özv. Nikelszky Lajosné. Az üzem saját házában, 1 dupla kemencé­vel 1926-ban helyben alakult. Az ipartestü­letit tagja. Üzletvezető: Kati Ferenc. Üzemvezető: garamszegi Géczy Zol­tán, ny. számv. altiszt. Iskoláinak elvégzése után mint könyvelő, magyar, német, tót, levelező, anyagkezelési főraktárnak, majd mint malomkőgyári cég­vezető működött. A háború alatt katonai »zol gála tat teljesített, 1926-ban mint szám­vevő ment nyugdíjba. Kubicsek Károly. Szíjgyártók: id. Majba Mátyás, if]. Majba Mátyás. Szobafestő és mázoló: Fleischer László. Szövődé: Virtályos Imréné. Tem. vállalkozó: Balázs Alajosné. Tréner: Kállay József. Iskoláinak elvégzése után Bécsben báró Rotschild istállójánál kezdte működését, majd a württenbergí királyi udvar verseny- istállójánál működött. 1896—1903-ig Fran­ciaországban Chantilly istállójában mint abrakmester, 1903—07-ig Rohonczy Gida istállójánál mint tréner működött. 1097. óta helyben mint nyilv, tréner működik. Eredmé­nyes működése folytán 215 versenyt nyert. Dunakeszi és Alag község villamosításának megszervezése ás megépítése nevéhez fűző­dik. 10 év óta képv. test. tag. Tüzelőanyagkeresk.: Hajnal Dezső. Üveges és üvegkereskedő: Leitner Imre. Villamosság: Göpp Rezső. Középiskoláit és a technológiát Budapes­ten végezte. Működését 1902—13-ig a Ganz Villamossági Rt.-mái kezdte mint electró- technikus, majd a vidéki telepek villamos berendezésével és tervezésével foglalkozott. 1910—12-ig az egyiptomi városok villamosí­tásánál működött. Jelenleg a Dunakeszi— Alag—Göd-i villamos művek közp, igazga­tóságának műsz. felügyelője. Zsoké: Csuta Ferenc. Iskoláit Komáromban végezte. Működését Stepan Ferenoniénél kezdte, 1926—27-ig Huta istállójánál, jelenleg pedig helyben működik. Édesapja a harctéren szerzett betegségében 1918-ban hősi halált halt. ALSÓGÖD — Nagyközség. — A község 1920. év előtt csak nyaraló telep volt és Sződ köziséghez tartozott, kies fekvésénél fogva 30 év óta budapestiek építettek itt nyaralókat; ezek száma 1920-ban már 120 épület volt. A telep birtokosa nagyrészt dr. Lovag Flock Reichenberg szödi nagybirtokos volt. 1920-ban a nagybirtokos hozzájárulásával és bizonyos területeknek általa való átengedésével az ekkor már 965 lelket számláló telep kisközséggé alakult. Rohamos épít­kezésének folytán már 320 házból állott és ekkor nagyközséggé alakult át. Jelenleg 380 ház van, 1470 lakossal, a lakosok száma azonban az év május—szept. hava közt jóval felül van a 2500 lélekszámon. A községben sziklából eredő jéghideg források vannak — melyek az egész környé­ken sehol másutt elő nem fordulnak, — ezeket a forrásokat vasár- és ünnepnapokon nyáron ezrek keresik fel. A Dunának van itt egy mintegy 1 és fél km. hosszú kis ága, ahol az egyenletes ialajmélység folytán egy teljesen veszélytelen strandfürdő létesült, előtte van egy kéthol- das 30 éves fenyves is. A község lakossága tulnyomólag tisztviselő és munkás, — valóban egy, a földből nőtt amerikai kis város benyomását teszi. A világháborúban bevonult katonák száma 29, a hősi halottaké 9, hadiözvegyeké 3, hadiárváké 2. A hősi halottak emlékére emlékfát ültettek, márványemléket 1931-ben állítanak. _____

Next

/
Oldalképek
Tartalom