Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Budafok megyei város
8 A régi, víg szőlőtermelő Promon,tor véget ért. A lakosság roppant élelmességére, roppant akaraterejére vall, hogy e csapás 'össze nem roppant otta. Más foglalkozások után lát: nékifekszik az iparnak, a gyáriparnak, s a pincéi révén megmaradt borkereskedelmében keres elhelyezkedést. A régi időkből csak gyümölcstermelése (barack) virul. A parlagon heverő szőlőterületek nagyrésze parcellázás alá kerül. Minthogy e telkek aránylag olcsók voltak, a fővárosból való kiözönlése óriási arányokat öltött, különösen 18% után, miikor a Ferenc József-hidat megépítették s a villanyost Budafokra kivezették. Sajnos — a község nem rendelkezett akkor még községié jlesztési tervezettel, s így az építkezésben nem tartattak be szigorú rendszert, Úgyszólván mindenki oda építkezhetett, ahová akart. A község a kitelepüléssel e rendszertelenség mellett nem bírt lépést tartani, s ebben keresendő oka annak, hogy útjai, terei ma rendezetlenek, csatornázása nincs, bár a vízvezetéket Czermann József községi bíró 'buzgólkodása következtébe 1890-ben megépítették. Mindez a sok munka Budafokra, a városra háramlik. Budafok dr. Demszky Árpád ügyvéd buzgólkodása következtében 1926-ban rendezett tanácsú várossá alakult át. Első polgármesteréül e székét jelenleg is betöltő Záborsziky Nándort választották meg, aki a nehéz országos gazdasági viszonyok dacára rövid pár éve alatt 'szemmel láthatólag viszi Budafokot előbbre, Iskolák épültek, a Szent István-teret, a városháza teret rendezfette, megépíttette 1929-ben a városházát, melyben az ö kezdeményezésére egyidejűleg a királyi járásbíróság is megkezdte működését. A barlang-lakások és lakásínség megszüntetése okából megépíttette (1927-ben) a városi kislakásokat (20 épületben 8 kétszobás, 36 egy- szoba-konyhás, 36 szükséglakás), melyet a közönség az ő nevéről nevezett el Záborszky- telepnek. A város területéről új térképet, s ennek alapján városfejlesztési térképet készíttetett. A villany- és vízvezetéki hálózatot lényegesen kibővítette. Napirenden van -a csatornázás s utak építése is, stb. Az utolsó 30—-40 év alatt Budafok külső és belső képe, gazdasági és szellemi élete óriási átalakuláson ment át. A város hajdani lakossága elvesztette régi egyöntetűségéi. Míg 1'880-iban a lakosság csaknem tisztáit rk., 98%, e százalék 1920-ig 86.1%-ra szállt alá; 7.1% ref., 3,5% ev., 2.4°/o zsidó. A reformátusok 1927-iben építették fel templomukat, mely körül Demjén István lelkész szerzett magának örök érdemeket. Az ág. h. ev. önálló egyház 1929-ben alakult, első lelkésze: Petrovich Pál buzgólkodása folytán. Amíg 1880-ig , a lakosság 91.7%-a német, addig 1920-ban a németség 23.7%-ra szállt alá s 74.8°/o vallja magát magyarnak. Hasonló változást mutat fel a foglalkozási statisztika is. A szőlők helyéit a fővárosból kiszorult gyártelepek, műhelyek foglalják el, melyeknek a legfőbb piaca a főváros. 1920-han 647 ipari vállalat volt Budafokon s az őstermeléssel foglalkozók száma 4.4%-ra zsugorodott össze. A 647 ipari vállalatból segédnélküli volt 423; 1—20 segéddel dolgozott 207, 20-nál több segéddel dolgozott 14. Az 1924-ik évi gyáripari statisztika szerint a 20-nál több munkást foglalkoztató gyárak száma 17-re emelkedett. Ezek közül 1. a zománcgyár 556 munkást, 2. a posztógyár 188 munkást, 3. a szeszgyár 106 munkást, 4. a gyufagyár 105 munkást foglalkoztatott. Az 1920. évi népszámlálás szerint a gyáraknak 1232 alkalmazottjuk volt, tehát az összes ipari személyzetnek csaknem a fele. A gyárak közül kiemelkednek: a Szikra gyufagyár, a Budafoki zománcárugyár, az Asbestosgyár, Lorilleax festékgyár, Wein szövőgyár, Kartonlemez papírgyár. Nagy szerepet játszik ma is Budafok gazdasági életében a bar- és szeszgazdaság. 1920-ban 526 egyén foglalkozott a borkereskedelem körül s ezek eltartottjainak száma 760, s így a lakosságból 1232 egyén, vagyis 9% él a borkereskedelemből. Ez ipari ág köréből erősen kiemelkedik a Törley pezsgőgyár, melyet csantavéry Törley József 1880- ban alapított, miután 1870-től kezdve Franciaországban, Reimsban az eredeti francia pezsgőgyártást tanulmányozta. A gyártás kezdetben az ú. n. Czuba Durozie-féle házban indult meg, s 1890-ben épült fel a mai gyár azzal a szép, lovagkori várszerű kastéllyal, mely oly jellegzetessé teszi Budafok külső arculatát. Törley József az itteni pezsgő- gyártást világcikké tette. 1907-ben történt elhalálozása után a gyár vezetését örökösei:
