Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
i5J Farkas Gábor, Sándor Áron, Sárközit Károly, Vility József. — Női szabó: Dudás Mihály. Szeszfőzdék: Berger Dávid, Miá- kity Jeftó. Szíjjgyártó és nyerges: Ágoston József. Szikvízgyárak: Schiessl Márton, Wéber János. Szobafestő és mázoló: Cseres István. Szobrászművész: Jankovics Gyula. Temetkezési vállalkozó: Bachmann István, Giszing er Sándor. Tüzelőanyag keresk.: Hangya szöv., Springer József, Tompák Lajos. Ügynökök. Bor- és szesz: Hajdú Károly, Sárközy Elek. Ingatlan: Heichemvalter Ferenc, Martin János. Lóügynök: Miakity József, Somogyi József. Üveges: Kűri ez Ignác. Vaskereskedő: Hangya. Vendéglők: Kovács Pád, MOVE. Villanyszerelő: Schütz Ede. Aütézek: v. Csorba Zoltán Hév tisztviselő, v. Dobos József rendőrfelügyelő, v. Her nád fői Antal korcs- máros, v. Kemény fi István thtts, v. Kosztolánczy József thtts, r. dr. Tiszolczy Lajos. Zenetanár: Blaton Antid, ny. m. kir. lionv. fő karmester. Troppaui születésű, zeneművészeti tanulmányokat 2 évig a budapesti, 6 évig a prágai zeneakadémián végzett. Ez után körútra indult, majd a drezdai és troppaui opera tagja volt. 1881-ben lép katonai szolgálatba, mint szóló szárnykürtös és szólóhegedűs, 1890-ben már karmester. Saj.it kompozícióinak száma 169, — 17 esetben részesült kitüntetésben. 1920-ban főkarmesterré nevezték iki, 1928-ban vonult nyugdíjba. Kiváló zenei tudására jellemző, hogy a sanfranciskói világkiállításra az ő zenekara kapott meghívást. A kommunisták nagyon inzultálták. Most 3 leventezenekar oktatója. József fia minit vezérkari százados halt hősi halált. — Antal is részt- vett a háborúban. SOLYMÁR — Nagyközség. — 1255-ben IV. Béla király, Hideg'kúttal együtt, a margitszigeti apácáknak adja, a Mécsé nevű birtokért cserébe. A XIII. század második felében (1244—66) a Baar- Kalán nembeli II. Nána comes is birtokos volt itt, miként arról végrendeletében is megemlékezik. Váráról 1401-ben történik említés; 1435-ben Borbála királyné birtokában találjuk, aki után Erzsébetnek, Albert király özvegyének a birtokába kerül, Erzsébet 1442- ben a Korbáviai grófoknak adta zálogba, de nem sokáig maradhatott kezükön, mert 1444- bemaz Olnodi Czudarok birtoka, akik ebben az évben 600 forintért a Rozgonyiaknak zálogosították el, 1455-ben Gcrai László nádor, 1468-ban Garci Jób és Újlaki Miklós bírták. 1490-ben Corvin János birtokában találjuk. Ez időből maradtak fenn, a mai községtől mintegy 1000 méternyire, az úgynevezett ,,Schlo s s berg"-en egy épület romjai, melyek a szájhagyomány szerint, Mátyás király vadászkastélyának maradványai lennének. A török hódoltság alatt elpusztult. Az 1629—95. évi összeírásokban az elpusztult helyek között szerepel. 1715-ben 16, 1720-bam 47 adóköteles német háztartást vetitek itt föl az összeírásba, A róm. kabh. plébánia 1716-ban alakult. A templomot Majthényi Károly 1780—1790 között építtette. Említést érdemel barokk főoltára és szószéke s a sekrestye szekrénye, tulipántos pántokkal. A község lakossága majdnem teljesen hitbuzgó, vallásos, katholikus vallásé. 1848-ig a Majthényi-család volt a helység földesura, A XIX. század második leiében gróf Karácsonyi Guidó és a Kállay-család voltak itt birtokosok. Jelenleg gróf Karácsonyi Jenő a helység legnagyobb birtokosa, A község 1862-ben leégett, A lakosság hitelszövetkezetet és temetkezési egyesületet tart fenn. A községben kőszén-, kőbánya, gőztégila- és cserépgyár, továbbá műmalom és Csepeli Építési anyagok gyára van. A község kedvezően elhelyezett középpont a környékbeli kirándulóhelyekre. A solymári vasútállomásról lehet elindulni Csabánkára, Pomázra, Nagykevélyre, Nagyszénásra, Dobogókőre, Hármashatárhegyre, Ödenre, Zsiroshegyre, amelyen menedékház épült. — Helyben: a vasúti állomás .közvetlen közelében a történelmi nevezetességű „Mátyáshegy", onnan délre a ,,Rózsikat orrá >“ és a ,,Vízesés". A Zsíros hegy belsejében óriási barlang, melyben napokon át lehet járni. A község egyben búcsújáró hely, temploma történelmi műremek. A községnek földrajzi fekvése gyönyörű, természeti szépségekben gazdag, azért kellemes kiránduló- és nyaralóhely. Ruházatuk szép, de egészségi szempontból kifogás alá esik. Kétféleképpen fésülködnek.
