Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Budafok megyei város
6 érintette. Az eddig beletepültek tartják magukat a város őslakóínak; nyelvben németek, vallásban kizárólagosan katholikusok, néhány ráccal vegyítve, akik még az 1690-iki Gser- novics Arzén-féle szerb telepítésből maira dtak fenn. Időivel a németségbe olvadtak. (Albertfalvához 1910-ben Budafok tiltakozása dacára újabb területeket csatoltak át.) Albert hercegnek 1822-ben bekövetkezett halála után az uradalom ismét a királyi családra szállott, mely azt máig bírja. A királyi család azonban Promonitor határába eső területeit mind eladogatta, a lakosság a szőlődészmát megváltotta, s ma csak a templomhoz és Dunához fűződő ikegyúri jogai maradtak meg, de ezek megváltásáról is szó van már, A község fejlődési mozzanataiból kiemeljük .a következőket: A telep 1739-ig majorság, önálló községi (szervezetet 1739-ben nyert. A község földesúri hatalom alatt álló zsellérközség volt. Szőlőtelkeik után, melyek negyedekben (800 O-öl) és nyolca - dokban (100 D-öl) voltak 'kiosztva, szüretkor mustban dészmát adtak a földesúrnak, háztelkeik után évi 1 irtot fizettek; a házas zsellér évi 18, a házatlan (v. alzsellér) évi 12 napszámmal vol t megterhelve. 1770-iben a zsellérek kézirobot ja 2682 napot tett ki s akkor 131 házas és 27 alzsellér volt. A kézirobot alól rendszerint pénzben váltották meg magukat, A községi bírót és a négy esküdtet a közigazgatási hatósággal egyetértve a földesúr nevezte ki, ugyancsak ő nevezte ki az árva atyát, akinek igen fontos szerepe volt a község életében, mert az árvák pénzét ő kezelte, .s ő adta ki kamatos kölcsönbe a község lakóinak. Ügyes-bajos dolgaikat a helybeli uradalmi tisztek közvetítésével az úriszék elé vitték, mely eleinte Ráckevén tartotta bíráskodásait, 1840-től kezdve azonban az úriszék Promontorra szállt iki. Az ifjú községet 1739-ben a pestis erősen megtizedelte. Valami 30 egyén pusztult el, akiket nem a rendes temetőben, hanem a Duna partján földeltek el. A lelkészkedést a budai kapucinusok 1726-bain kezdték meg, akiket erre Rochinger Vince ráckevei Domonkos-szerzetes plébános kért fel, miután e telep lakossága teljesen gondozás nélkül volt. A kapucinus barátok szükség szerint járták ki Budáról ikeresztelni, esketni, temetni és misét mondani. Az anyakönyvvezetósit Budán eszközölték, de helyben is tetteik feljegyzéseket egy misekönyv végén. Az uradalom az istentisztelet céljaira a kastélyban egy termet rendezett be. Az első kapucinus barát, aki ide éveken iát kijárt, Saturninus Slavus barát volt. A pestis idejében tett fogadalmat Promontor serfőzője, Knoll József: Pro- mont orrnak templomot épít, hogy az Istent (kiengesztelje s magának az Isten kegyelmét megnyerje, A pestisnek áldozatul esett ö is, a felesége is, de végrendeletileg 100 körmöm aranyat hagyott a templom felépítésére. Akaratának végrehajtásával Le'kker Józsefet, özv. Erzsébet királyné itteni uradalmi ispánját bízta meg, aki a templomkát a Bruntal (Kútvölgyi alsó torkolatánál 1742/43-ban fel is építette, melyet 1748. máj. 16-án Padányi Biró Márton veszprémi püspök Péter és Pál apostolok tiszteletére föl szentelt. Ezóta a völgy is Péter Pál-völgy nevet nyert, Az oltáron „Segítő Mária" képét helyezték el, melyről azt tartja a tradíció, hogy ezt a települők egyik csoportja hozta magával az őshazából. E mai napig is fennálló Péter Pál-kápolna volt a község első plébániai temploma. Alapítójának emlékét ma a „Knoll József.utca“ elnevezés őrzi. A község azonban 1750- bein oly rohamosan megnövekedett, hogy e templom szűknek bizonyult s Mária Terézia 1755-ben a mai plébánia-templom helyén nagyobbat építtetett. Kívánságára Szent Lipót tiszteletére szentelték fel, s ő adta a védőszentet ábrázoló hatalmas oltárképet. Az első állandóan kint lakó lelkész József kapucinus barát volt, aki lakását és hivatalát 1756-ban Knoll Pál sógoránál, a serfőzdében rendezte be, mivel az uradalom csak 1769-ben szervezte meg a lelkészséget s adott a lelkésznek a kastélyban 3 szobából álló lakást, 15 pozsonyi mérő gabonát és 12 öl tűzifát. A többi járandóság a hívőktől párbérben és stóla pénzben folyt be. József barát 1778-ig lelkészkedett Promon- toron. Az ő szerzeménye az az iromány-szekrény, mely 17 P P 58 felirattal ma is látható a plébánia-hivatalban. Szerzett 1 lélekharangot s az uradalomtól a plébánia részére egy 1257 □-öl kertet, melyen ma a BIK sportpálya van. ö alatta tették május 6-ikát községi fogadalmi ünneppé abból a csapásból kifolyólag, hogy a szőlőültetvényeket a
