Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
139 Elnök: Schön Mátyás oki. építőmester. 1915-.ben Budapesten szabadult fel, gyakorló éveit Egerben (töltötte. 1926-ban Budapesten épíitőmes'teri vizsgát tett és ugyanabban az évben Pilisvörösvá.ron önállósította magát. Alapítója és egyhangúlag megválasztott elnöke az Ipartestületnek és az Iparos Olvasó és Dalkörnek sitb. Háború alatt a 32. gy. ezred kötelékében 26 hónapon át orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer megsebesült, mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: kisezüsit és kétszer bronz vit. érmek, Károly cs. iker. és seb, érem. Jegyző: Peller István. Pénztáros: Wippelhauser András. Számvevő: Römer Ferenc. Pilisvörösvári Iparos, Olvasó és Dalkör. Elnök: Schön Mátyás építőmester. Tb. elnök: Neisz Ferenc közs. főjegyző. Ügyvezető: Peller István közs. aljegyző. Karnagy: Manteter János. Alakult 1926-ban. Tagok száma: 320. Célja az iparosok érdekeinek előmozdítása és kulturális fejlesztésük. 500 kötetből álló könytárral rendelkeznek. Katii. Polgári Olvasókör. Elnök: dr. Szentiványi Róbert. Magyar Nemzeti Szövetség vidéki köre. Elnök: Serédi Sándor. Levente Egyesület. Oktatók: vitéz Ballay József. Katonai szolgálatát 1901-ben kezdte, majd 1904—'1907-ig a m. kin. csendőrség ás 1908 —14-ig pedig a m. kir. áll. rendőrség kötelékében szolgált. Budapestvídéki Kőszén- bánya Rt.-nél 1914. óta van alkalmazásban, jelenleg osztályozási felvigyázó. 1916-ban a 23. honv. gy. ezredhez vonult be, 24 hónapon át orosz és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései: nagyezüst, kisezüsit és bronz vit. érmek, Károly cs, kér. Vitézzé avatták 1928- ban vitéz Zoltán Gyula. 1909-bein tényleges katonai szolgálatba lépett. 1913-ig az 1. honv, gy. ezredben szolgált. Háború alatt mint őrmester géppuska- szakaszparancsnok 1914-ben szerb fogságba esett, ahonnan egy évi múlva Prizren de nd bői megszökött. Utána orosz és olasz frontokon harcolt. Háború után a Nemzeti Hadseregben a testőrségnél és a fővezérségnél szolgált, 1923-ban tiszthelyettessé nevezték ki. Buda- pestvidéki Kőszénbánya Rt. szolgálatába 1923-ban lépett. Vitézzé avatták 1929-ben. Kitüntetései: nagyezüst, háromszor kisezüsit, és bronz vit. érmek, Károly cs. kér., háborús emlékérem, II. oszt. szolgálati jelvény, német és porosz harcos hadiérem. Bányaaltiszti Kör. Elnök: Topo- nárszky Pál. PÉNZINTÉZETEK, IPAR- VÁLLALATOK. Pilis vörösvár és Vidéke Takarékpénztár Rt. Elnöke 1910. óta dr. Lug may er József. Az 1885-ben alakult Vörösvári Takarék és Hitelszövetkezetből 1910-ben alakult részvénytársasággá. Alaptőke 50.000 P. Bpestvidéki Kőszén hánya Rt. Igazgató: Liposits János. Helyettese: Toponárszky Pál üzemvezető főmérnök. Bányaalkalmazott: vitéz Kovács István. Mint borbély és fodrász 1914-ben Debrecenben ‘•zabaduit fel, mint segéd ugyanott dolgozott, a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. alkalmazásába 1921-ben lépett. Pilis- vörös vá ri Lövész Egyesületben csoport parancsnok stb. Mozgósításkor önként jelentkezett katonának, a 39. gy. ezred kötél ékében 38 hónapon át orosz és olasz frontokon harcolt, kétszer megsebesült. 10 hónapon át a Nemzeti Hadseregben is szolgált. Kitüntetései: arany, nagyezüst, kisezüst és bromz vit. érmek, Károly os. kér, seb. érem, két sávval és háborús emlékérem, Vörösvári Dolomitipar BT. Cement- tégla, Cserép és Betonáru Gyár. 1924-ben alakult, az Esztergomi Keresk. és Iparbank érdekeltsége. Alapítója dr. Groh József gyárigazgató az esztergomi róm. kath. egyház jogtanácsosa. Üzemvezető: Zsembery Gyula. Középiskolai érettségit 1915-ben Esztergomban tett, 1921—23-ig az Angol—Magyar Bank egyik érdekeltségénél betoimszakgya- kornok volt. 1923-ban betonszerkezeti tanfolyamot végzett és ugyanattól az évtől fogva a Vörösvári Dolomitipar Rt. üzemvezetője. Tanulmányúton beutazta Németország nagyobb városait. Háború alatt 43 hónapon át fronton volt, háromszor megsebesült. Kitüntetései: nagyezüst és bronz vit. érmek, Károly cs. kér., se[b. érem és német harcos kereszt Háború után mint tart. hadnagy a Nemzeti Hadseregben is szolgál:. RETUSOROS CÍMTÁR Accumulátor javító: Pál József és Tsa. Asztalosok: Schreck János temetkezési vállalkozó. 1895-ben Pilisvörösváron szabadult fel, mint segéd ugyanott dolgozott. 1898. óta önálló mester. Ipartestület választmányának és a tanoncvizsgáztató bizottságnak tagja stb. Családjából háború alatt hárman hősi halált haltak.