Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
130 PILISSZENTIVÁN Nagyközség. Lakói túlnyomó résziben németajikúak; vallásra nézve, kevés kivétellel, íróm. katho- likusok. 1737-ben még mint puszta, ia budai Szent-Ágoston rendű apácák birtoka volt. 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, már helységként szerepel az összeírásban. Ekkor 5 14/s2 úrbérteliket írtak itt össze A róm. kath. templom 1780-ban épült. 1848-ig a Majthényi család volt a helység földesura. Jelenleg gróf Karátsonyi Jenóné, szül. And- rássy Caroline gróinének van itt 680 kh, birtoka. Említésre méltók a Hungária kőszén- bánya rt. bányái, amelyek a jelenlegi mélyítási munkálatok befejezése után újból üzembe állanak. A község lakói általában szegények és nagyrészbem nehéz testi munkával 'tartják fenn magukat. A világháborúban bevonult katonák száma: 250, a hősi halottaké: 32, hadiözvegyeké: 10, hadiárváké: 6. A hősi halottaknak emléket állítottak. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerint: 2170 lélek. Magyar: 600, német: 1570, R. kath.: 2090, ref. 50, ágii. ev.: 22, unitárius 1, g. kath: 3. izr.: 4. Házak szánna 250. Területe: 1408 kh., melyből a községé 48 kh. Szántó: 309, rét: 17, legelő: 95, erdő: 697, szőlő: 131, kert: 25, terméketlen: 134. Talaj- viszonyok: homokos. Erdő: 697 kh. gróf Karátsonyi Jenőné és a volt úrbéresek tulajdona. Termények: rozs, tengeri, burgonya, és gyümölcsök. Vas. áll.: helyben 2 km. Szállás: Gábeli János vendéglőjében. Posta, Táv., Tel., Adóit., Vál. kér.: Pilisvörösvár, Törvsz., Járásb., Tkv., Mezőg. Kami-., Iparíü., Ke- resk. Kamr. Pü. ig., OTI, Pii. szak.: Budapest. Főszb.: Pomáz. Pii. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: Pilisvörösvár 5. Közs. főjegyző: Unger Máté. Jegyzői oklevelet Nagybecskereken nyert. Közigazgatási pályafutását 1911-ben Bács- borsodon kezdte. 1919-ben Pomázra, majd 1920-ban Pilisszentivánra főjegyzővé választották meg, Pilisszentivánt kisközségből nagyközséggé szervezte át. Hangya Szövetkezetét alapított. Levente Egyesületnek pedig szintén egyik megszervezője. Több társadalmi és kulturális egyesület vezetője stb. Háború alatt a varasdá tb, gy.-e. rohamszázadának parancsnoka voit, amelynek hősiességéről a Höfer jelentés külön megemlékezett. Kétszer megsebesült, 50 százalékos rokkant lett. Kitüntetései: hadi ékítményes III. oszt. katonai érdemkereszt, magyezüst és kisezüst vit, érmek, Károly cs, kér., seb. érem és háborús emlékérem. Közs. aljegyző: Peller István. Középiskoláit Vácon és Budapesten, a köz- igazgatási tanfolyamot 1924-ben Szombathelyen végezte 1922—24-ig' Pilis vörösváron h. adóügyi jegyző és Pilisszentivánon h. aljegyző volt. 1924. végén pedig aljegyzővé választották meg. Számos társadalmi és kulturális egyesület tevékeny tagja, Közs. Írnok: Némedy Sándor. Közs. biró: Schuck György gazdálkodó. 1903. óta saját és bérelt földjén önállóan gazdálkodik. 1914—18-ig közs. esküdt volt. 1918-ban pedig egyhangúlag a község bírá- jává választották meg. Önk, Tűzoltó Egyesület parancsnoka, a róm. kath. egyházközség tanácstagja stb. 'Mozgósításkor az 1. honv. gy. ezredhez vonult be, szerb fronton harcolt, megsebesült. Törvénybíró: Gábeli Jakab sütőmester. 1895-ben Budapesten szabadult fel, mint segéd Wienben és Budapesten dolgozott. 1912. óta önálló mester, 1907. óta közs, képv. testület tagja és 1924. óta törvénybíró. Temetkezési Egyesületnek 16 éven át elnöke volt. Önk. Tűzoltó Egylet egyik alapítója. Róm, kath. egyház tanácstagja stb. Háború alatt katonai szolgálatot teljesített. Bronz vit, érem tulajdonosa. Kommün alatt hazafias magatartásáért üldöztetést szenvedett, Közs. pénztáros: Stocker Ignác. Közgyám: Mariok Márton. Postaügynökség vezetője: Gábeli József.
