Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára, harmadik körzet (Budapest, 1931)
Biai járás
128 Lakatos: Sreibt Béla. Lisztkereskedők: Ay .József, Kóma György. Malomtulajdonos: Woletz Rezső. Mézeskalácsos: Mózer György. Pékek: Engler József, Fáth Rezső, Grósz József. llövidárukereskedő: Blau Adolf, Schőnek József né. Szíjgyártó: Huber István. Szobafestők és mázolok: Galacs György, Galacs István. Temetkezési • vállalkozó: Temetkezési Egyesület. Vitézek: v. Berkes István üzletvezető, v. Dudás Pál urad. erdőőr, v. Kápolnoki Ferenc ács, v. Sar- kadi János kovács, v. Szebeni György keresk. Vízvezeték és villanyszerelő: Nagy. Lajos. Zöldségkereskedők: Aut Jakab né, Hauk Mihályné, özv. Pkiesek Ja- kabné, Pia,esek Miklós. PILISSZÁNTÓ Kisközség. Pálos-kolostora a XIII. században már fennállott, 1690—95-ben elpusztult helyként írták össze, de csakhamar benépesült, mert 1715-ben 23, 1720-ban 35 adóköteles háztartást vettek föl e helységben. Áz összeírt háztartások közül 5 magyar, 23 német és 7 szerb volt, 1770-ben az óbudai kincstári uradalomé volt. A róm, kath. plébánia 1772-ben keletkezett. A róm. kath. templom 1760-ban épült gróf Zichy Miklósné áldozat- készségéből. A templom bejáratánál két római mártföldmutató látható Marcus Aurelius császár korából. A XVIII. század második felében gróf Zichy Miklós, illetőleg özvegye volt a helység földesura. Ezután a kincstár birtokába került, majd 1824-ben Gyurkovics, alias Jurkovics Márton és Mátyás szerezték meg, akik e -helységre királyi adományt és Pilisszántói előnévvel, magyar nemességet nyertek, A Gyurkovics család építtette 1826-ban azt a kastély is, mely jelenleg Baross Endre 'tulajdona. A XIX. század közepén Botzenhardt János, Forster János és Rakovszky Gusztáv voltak itt birtoikoso! Idetartozik a Pilishegy, melyen báró Orosdy Fülöp erdőbirtoka és nagyszabású kastélya áll, amely 1899-ben épült, 1870-ben majdnem az egész község leégett. A községbeli szeszgyár Baross Endre tulajdona. A határban gyakran találtak római régiségeket. Hegyes, erdős vidék, lakói szegények, A világháborúba bevonult katonák száma: 174, A hősi halottaké 34, hadiözvegyeké 19, hadiárváké 14. A hősi halottaknak szép emléket állítottak. ÁLTALÁNOS ADATOK. Lakosság az 1920. népsz. szerinty 1745 élek. Magyar: 150, néjkét: 1595. Pv„ kath.: 1725, ref.: 5, ágh. ev.: 4, izr.: 11. Az 1930. évi nép- számlálás szerint a községben 1882 lélek és 322 ház van. Területe: 2773 kli., melyből a községé: 60 kh. Szántó: 1206, rét: 90, legelő: 148, erdő: 1120, szőlő: 42, nádas: 5, terméketlen: 123. Az erdőbirtok báró Orosdy Fiilöp, Botzenhardt János, Hein János és a volt úrbéresek tulajdona. Talajviszonyok: agyagos. Termények: búza, rozs, árpa, zab, átlag 6 q és gyümölcsök. Vas. áll.: Pilisvörösvár, 6.25 km. Autó rendelhető Király József autótulajdonostól. Posta, Táv., Tel., Cső.: helyben. /'"k-Főszb.: Pomáiz, Járásb., Adóh., Tkv.: Szentendre. Törvsz., Pü. ig. Mezőg. Kamr., Iparfü. Keresk. Kamr., Pü. szak.: Budapest. Vak kér.: Pilisvörösvár. Pü. bizt.: Budafok. HATÓSÁGOK, INTÉZMÉNYEK. Községi elöljáróság. Tel.: 2. Körjegyző: Hetényi Vilmos. Köizépásíkoláát N.agy szombat on, a közig, tanfolyamot pedig Budape siten végezte. Közérdekű tevékenységének érdeme, hogy a községnek villany világítással való ellátása és az orvosi lakás felépítése tárgyalás alatt áll. Aljegyző: Vig József. Közs. irodatiszt: Dobay István. Közs bíró: Kovács György. Törv. bíró: Kormos Gergely. Pénztárok: Pasztránszky János. Közs. iképv. test. tagja és 1921 óta a község pénztárosa, A Hangya Fogy. és Ért Szöv. tb. elnöke. 1887—1900-ig tényleges katonai szolgálatot teljesített és minit tizedes szerelt le.
